Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

3 tipp arra, hogyan profitálj ebből a weboldalból

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Szalai Gabriella

az elfoglalt felnőttek angoltanára

Ahol találkozhattál velünk:

Ajándék új látogatóknak!

  • 8 túlélő tipp, ha angol nyelvvizsgára készülsz - minikönyv
  • Melyik a legkönnyebb angol nyelvvizsga? - minikönyv
  • 5 pont, ahol elronthatod a nyelvvizsgára való felkészülést - előadás

Keresztnév

E-mail cím

angolnyelvvizsga.hu - angol nyelvvizsga, angol nyelvvizsgák > Angolnyelvvizsga blog > 30.000 ember a diploma kapujában, de nyelvvizsga hiányában diploma nélkül

Angol tanulókártyák

Belépés előfizetőknek






Angol nyelvvizsga blog

Nyelvvizsgázással kapcsolatos tuti tippek a blogon!

Angol nyelvvizsga fórum

Beszélgess más nyelvvizsgázókkal a fórumon!

Ezt beszélik a fórumban

Hasznos, érdekes információk

30.000 ember a diploma kapujában, de nyelvvizsga hiányában diploma nélkül

2010. október 29. - 09:16
Hozzászólások: 84 hozzászólás
Címke:

Nem is olyan rég Medgyes Péterrel készítettem egy interjút, amiben ő lényegében kimondta azt, amit én nem mertem, mert meglincseltek, kővel megdobáltak, vagy megégettek volna miatta. Valószínűleg nyilvánosan. És hogy mi az ő véleménye?

„Nem volna szabad beengedni a felsőoktatásba olyanokat, akik nem tudnak kommunikálni legalább egy idegen nyelven.” (Itt olvashatod az interjút.) Íme, kimondtam. Ide üssetek!

Ezért is kaptam fel a fejem a „Diplomások nyelvvizsga nélkül: közeleg a megoldás” című cikkre a Nyelv és Tudomány honlapján.

Dióhéjban a cikk arról szól, hogy a becslések szerint 30.000 felsőoktatásból kikerült, végzett hallgató nem kaphatta meg a diplomáját nyelvvizsga hiányában, és erre keresnek a hivatalos szervek valamilyen megoldást. Három változatot terjesztettek elő.

Az első lehetőség az amnesztia, vagyis egyszerűen elengednék a nyelvvizsga-követelményt ezeknél a hallgatóknál, és egy vállveregetéssel egyetemben a kezükbe adnák a diplomájukat. A többieknek meg úgy kell! Ugye nem kell mondanom: nagyon kicsi az esélye, hogy ezt valaha megteszik? Csúnyán diszkriminatív, és bár megoldásnak állítják be, egyszerűen csak a szőnyeg alá söprik vele a problémát.

Két másik javaslat szerint ültessük vissza ezeket az embereket az iskolapadba a hétvégéken vagy esténként, illetve egy külön javaslat szerint egy újabb szemeszterben nappali tagozaton, és a felsőoktatási intézményen belül szerezzék meg a nyelvvizsgához szükséges tudást. Persze ennek finanszírozása már kérdéses. Márpedig ha ez önköltséges, akkor vajon miben különbözik egy szimpla nyelvtanfolyamtól, ami most is elérhető bárhol? Vajon hányan lesznek képesek ebből a 30.000 emberből otthagyni egy fél évre, egy évre a munkájukat, hogy addig nyelvet tanuljanak? Vagy, hányan fogják az estéiket, hétvégéiket rendszeresen nyelvtanulással tölteni régi alma materükben, ha most is csak néha-néha járnak nyelviskolába, vagy egyáltalán nem? És legfőképpen: hányan fognak utazni 30, 50, 100 kilométert hétvégénként ehhez?

Szóval, bár ez utóbbi két alternatíva megoldásnak tűnik, itt a „tűnik” szón van a hangsúly, és nem a megoldáson. Nem véletlenül tolódott el a nyelvoktatás hangsúlya Magyarországon a nyelviskolák felé. A felsőoktatás egyszerűen nincs felkészülve a nyelvoktatásra. Képtelenek finanszírozni. Nem sok helyen van így, különben, inkább csak olyan országokban, ahol a közoktatás megbukott a nyelvoktatás terén (pl. Japán). A legtöbb fejlett országban a nyelvoktatás színhelyei a főiskolák, egyetemek – nem alakítanak erre külön iskolákat. Minek? A főiskolák, egyetemek a tudás igazi központjai. De ez egy külön blogbejegyzés.

A cikk szerint a probléma megoldását a közoktatási törvény módosítása fogja jelenteni. Igen. Meg egy generációs váltás. Hosszú távon. De mi van az „elveszett generációval”? Azokkal, akik még oroszt tanultak, aztán nagy nehezen szereztek egy diplomát, amit nem kaptak meg, mert máig nincs nyelvvizsgájuk? Félreértés ne legyen: én nem sajnálom őket! A sajnálattal ugyanis nem megyünk semmire. De ha nem ez a megoldás, akkor mi? És hogyan fogunk elérni oda, hogy be sem engedünk a felsőoktatásban olyanokat, akik nem képesek legalább egy idegen nyelven kommunikálni? Mert ez egy szép cél, nem?

Te mit gondolsz? Mi a megoldás? Gyerünk, elő az ötletekkel! Ne csak kritizáld a fotelből a törvényhozókat! Itt a lehetőség, hogy segíts nekik!

Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

A blog gazdája: Szalai Gabriella
az elfoglalt felnőttek angoltanára

Életmentő tudásanyag, ha angol nyelvvizsgára készülsz

Életmentő ajándékok az angol nyelvvizsgádhoz!

Hova küldhetem ezeket a hasznos ajándékokat?

Keresztnév

E-mail cím

84 hozzászólás – 30.000 ember a diploma kapujában, de nyelvvizsga hiányában diploma nélkül

  1. Monika mondja:

    Nyelvtanárként én is hasonló cipõben járok, ugyanis az egyetemi kiegészítõ képzésre jártam, ahol a már meglévõ angol nyelvtanári diplomám mellé még egy alapfokú nyelvvizsgát is be kellene mutatnom. Az egyetemi képzés ideje alatt nem volt lehetõség lektorátusi órákra bejárni, levelezõ képzés révén. Sajnos magánúton még ezt is finanszírozni a mai világban két gyerek mellett nem tudom. Én a megoldást abban látom, hogy munkaidõ utáni, illetve szombaton tartandó intenzív nyelvi kurzusokat szerveznének, de középiskolákban, amelyekben akkreditáltak felnõttképzést és nem az egyetemeken. Így a bejárás költségei is lecsökkennének, mivel a volt hallgatóknak, akik legtöbbször az ország másik felérõl érkeztek, lehetõsége nyílna a lakóhelyéhez közeli iskolába beiratkozni nyelvtanulás céljából.
    A másik megoldást, bár ez hosszú távon lenne kifizetõdõ, abban látnám, hogy az érettségi után azok a tanulók, akik tovább szeretnének tanulni, ötödéven bevezetnék egy csak a nyelvtanulásra irányuló felkészítést, ahol intenzíven, célirányosan, napi 4-5 órában csak nyelvet tanulnának. Bár hasonló képzés létezik az úgynevezett 0. évfolyamon, de 14-15 évesként még másként látja a világot az ember, mint 18-19 évesen, hisz addigra már valamilyen szinten kialakul az elképzelése a jövõjét illetõen. Tehát, 0. évfolyamos képzés helyett intenzív nyelvtanulás ötödéven. Én ebben látom a megoldást a problémára.

  2. András mondja:

    Köszönettel vettem, hogy ilyen fontos témájú cikkhez hozzászólásokat kér. Jómagam azért iratkoztam fel a hírlevélre még anno,mert Szegedre jártam fõiskolára és záróvizsgával végeztem, de a nyelvvizsga megszerzésével küszködök, az egyik szakomon sok helyen engedéllyel ugyan, de el lehet helyezkedni, tanári szakon viszont nem, a közoktatási törvény miatt, ami nem rendelkezik ilyen esetben, és ezt azóta se módosították. Magán nyelvtanárral, angol nyelvû szinkronizálatlan filmekkel és csatornák nézésével igyekszem január végén középfokú angol nyelvvizsgát szerezni. Mind a hajlam, mind az elképzelés megvan.

    A megoldás többféle lehet azt gondolom. A javaslataim a következõk lennének, mivel az Európai Unió tagjai vagyunk elképzelhetetlen, hogy az úgynevezett közös nyelvet az angolt ne beszéljük, ezért 2013-tól, csak olyanokat vegyenek fel felsõoktatásba, akik egy bármilyen középfokú nyelvvizsgával bírnak. Az ok egyszerû: ciki volt számomra, mikor egy külföldi afrikai országból érkezõ erasmusos diák folyékonyan beszélte az angolt, és magyarul alapszinten ugyan de beszélt, és rádöbbentett hogy rossz úton járok a nyelv tanulásban. Ez a kötelezõ elem (mármint a nyelvvizsga elõfeltétele) miatt kevesebb diák lenne a felsõoktatásban, ami a minõséget is javíthatná, ugyanis és személyes példám is mutatja, a felsõ oktatás mindennapjaiban nincs igazán idõ egy nyelv elsajátítására, a szaktárgyak tanulása elviszi az idõt a nyelvi tanulástól, és sok ismerõsömtõl tudom, hogy hétvégente van rá idõ és módjuk, hogy foglalkozzanak a nyelvvel, de mint tudjuk ez rossz módszer egy nyelv elsajátítására.

    Akiknek jelenleg csak a nyelvvizsga miatt nincs diplomájuk külön csoportokba kellene szedni, akik munkanélküliek azoknak a munkanélküli központ biztosíthatna egy 1 éves tanfolyamot (teljesen eltérõ lehet a személyek felkészültségi fokozata), de az illetõnek 1 év alatt le kellene tennie a nyelvvizsgát, amennyiben nem sikerülne neki, a tanfolyam teljes árát ki kellene fizetni, hiszen közpénzrõl van szó. Akik dolgoznak azok is valamilyen módon kedvezményes áron tudjanak tanulni, lehet a cégeket is motiválni adójóváírás vagy egyéb adható de nem kötelezõ béren kívüli juttatásként, utóbbi szerintem javíthatná is a kedvet a tanulásra, nyilván a cégeket is motiválni kell, egyéb kedvezmény (pl. kevesebb járulék fizetése által) Nyilván ezek kormány szintû javaslatok, de néha alulról is sikerül ötleteket megvalósítani. Magyarországon az állami szektorban mindenképp a papír számít, a cégeknél inkább maga az effektív tudás,de tanárként azt gondolom, ha valaki tudja igazolni hogy van papírja valamirõl, az jelenti hogy egyszer legalábbis de megütötte azt a szintet ami a követelmény. Maga a hátveregetõs elengedõs módszert nem is javasolnám, ahogy levelem elején említettem jelenleg nekem sincs nyelvvizsgám, de törekszek annak megszerzésére, nem vágyok a csodára, mert a tudásért küzdeni kell, nem ingyen szerzi és könnyen meg az ember.

  3. Sz. Orsolya mondja:

    Fontos, hogy már az iskolában jól megtanuljanak egy-egy nyelvet a gyerekek. Azonban túlzásnak tartom már a felvételi elõtt kötelezõvé tenni még a nyelvvizsgát is. Már csak azért is, mert így még kevesebben érnének el a záróvizsgáig, mert már a rendszerbe se jutnának be. Szerintem enélkül is elég szopás középiskolásnak lenni ma. Egyik fiammal se cserélnék… Lehet, hogy nem tûnik nagy kunsztnak leérettségizni, de ha belegondolunk 6 tantárgyat kell alaposan bevágniuk a vizsgára, köztük olyanokat is, amit nem értenek vagy utálnak. Ehhez még hozzá lehet csapni egy-két nyelvvizsgát is felvételi követelményként, csak nem fair.

    Sokszor az iskolában tanító nyelvtanárok szinte évenként váltják egymást (nekem középiskolában 5 angol tanárom volt!) és ilyenkor szinte újrakezdik az egész tananyagot a gyerekekkel, mivel gõzük sincs a tanulók tudásával. Ahol pedig állandó a nyelvtanár, ott se haladnak túl gyorsan, mert azokkal is közös az óra, akik nem akarnak felvételizni csak túl lenni az iskolán, lehetõleg úgy, hogy minél több szórakozásban és minél kevesebb tanulásban legyen részük.

    Szerintem az fõiskolai/egyetemi nyelvoktatást kéne úgy támogatni, hogy legyen mód ”ingyen” nyelvet tanulni. És pláne szaknyelvet olcsón. Hihetetlen, hogy egy-egy évfolyamból milyen kevesen tartják érdemesnek félévenként 100 ezer forintért jelentkezni a szakfordítói órákra. És itt most nem azokról van szó, akiknek még részletekben fizetve sincs ennyi pénze, hanem azokról, akiknek – vagy a szüleiknek – nem okozna ez gondot.

    És növelni kéne az idegen nyelven felvehetõ tantárgyak körét mindenhol. Ez még akkor is hasznos, ha a tanerõnek szörnyû akcentusa van. :o )

    Az elsõ oklevelemhez még lehetõség volt egyetemi vizsgát tenni és a szigorlatot elfogadták nyelvvizsgapapír helyett. Lehet, hogy sokan nem ütötték meg az alapfokú mércét, amit a nyelvvizsgán kértek volna, de nem is volt ilyen sok záróvizsgás diplomátlan ember. És a többség ebbõl tudott késõbb fejlõdni, hiszen az alapokat azért jól-rosszul lefektették az órák alatt és szótárral írásban/olvasásban mindenki elboldogul utána. Olyan ember pedig nem ment át az angol kollokviumon vagy szigorlaton, aki semmit sem tudott. Sõt olyant se láttam, hogy más vizsgázott volna valaki nevében, amivel az egyetemi nyelvvizsga beszámítását eltörölték. A saját tanárunk amúgy is ott ült a vizsgán, észrevette volna. Ez még mindig így van? Csak nyelviskolai vizsga elfogadható?

    Másrészt amnesztiát én azért nem adnék azoknak, akik nem hajlandóak megtanulni egy nyelven. Igenis várjuk el, csak tegyük minél olcsóbban (lehetõleg ingyen) hozzáférhetõvé a felsõoktatási intézmény idegen nyelvi képzésén belül. Senki ne vegye magára, de elég sok az önjelölt ”angol magántanár”, aki magyarul fecseg a szülõk pénzén a tanítványával. Ez utóbbit úgyse lehet felszámolni, talán nem is kell, de legyen helyettük használható alternatíva a felsõoktatási intézményeken belül.

    Az idegen nyelv nem csak a munkáltatók követelménye, hanem a szakmai fejlõdésnek is fontos eszköze. Annyi nívós és hasznos cikket lehet elérni az interneten vagy egy külföldi szaklap járatásával (vagy könyvtárban olvasásával), hogy egyszerûen nem lehet megengedni, hogy olyan munkaerõ kerüljön ki az egyetemekrõl/fõiskolákról, aki nem tudja ezt hasznosítani nyelvtudás hiányában.

  4. Sz. Orsolya mondja:

    Ez az ötödik – nyelvtanulós – évfolyam jó ötlet.

  5. Ger19 mondja:

    Az 5.év nem megoldás! 5.éves vagyok és a szakma mellett úgy gondolom nem fér bele a nyelvtanulás Viszont aki akar vesz maga mellé egy tanárt aki megtanítja az adott nyelvre ha már önmagától nem ment ilyen-olyan okok miatt! Az h az ember tanuljon 5 éven át középiskolában nyelvet nem megoldás, hiszen a szaktárgyak háttérbe szorulnak, a munkatempó feszített. Gondolkozzunk csak az érettséginek mi értelme van egy tanuló számára aki nem a magyar v idegen nyelvet vagy a történelmet választja továbbtanulás céljából? SEMMI! Helyesen kellene az embereket megtanítani írni, és számolni, kell bizonyos intelligencia az élethez, amit jónak tartok. Az h 40 és egynéhány magyar tételt megtanuljon valaki 30perc szóbelire õszintén szólva sok értelme nincs. A töri még hagyján, meg az is h ismerjük hazánk nagy íróit költõit, de az h külföldi mûvekbõl érettségiztessenek köszönöm nem, és nem 44 tételt kell az ember orra alá dugni, h tanulj! Az emberek és a mai diákság nagy része nem tud kommunikálni, még magyarul sem! Inkább ezt tanítsák, a retorika mindenkibõl hiányzik. A nyelvtanulásra visszatérve Úgy érzem h a felesleges SALLANG tantárgyakat mellõzni kell! Mikor fog egy gépész az emberi jogokkal foglalkozni? Soha, mert nem az õ feladata. Két nyelvet párhuzamosan tanítani, egy csapnivaló marhaság az egyik úgyis szelektív tantárgy lesz! Aki akar nyelvvizsgát, nyári szünetben meg lehet kérni egy tanárt olyan 4-5 fõ részérõl h ugyan tanítson már meg minket németül, mert ezt meg ezt nem értjük. Tömegesen nem lehet nyelvet tanítani, mert mindenkinek más a szókincse, és más a szelektálása. Persze h nem tud letenni egy diák egy nyelvvizsgát, mikor még a kérdését meg sem hallgatta a tanár, kv-szünet kicsengettek és spurizik ki! Vagy mert szégyenli magát a diák, h az osztály nagy része tudja, õ meg nem!

    Konklúzió! Az egész oktatási rendszert a középiskolai oktatástól kezdve meg kell változtatni!
    Javaslatom erre! A nyári szünetekben is a tanár adhasson külön órákat állami finanszírozással, minimum 5 max 13 tanulóval! Vagyis ha igény van rá ne mondja azt h zártak a kapuk, hanem igenis tegyék a dolgokat, és tanítsanak. Ha pedig csak nyûg a tanítás lehet más pályát választani! Egy nyelvet nem lehet megtanulni úgy h 30-35 ember egyformán tudja! Képtelenség! Viszont 5-13 fõvel lehet haladni! Aki úgy gondolja meg menjen és rakja le nyár végén!
    Össze kell hangolni a tanárok munkáját! Ne legyen az h ezt én már tanítottam ezt meg te nem! Elég 1osztálynak 3 nyelvtanár bontsák csoportokra õket! Az x év alatt tessék velük foglalkozni, mindenkinem a nyûgjét baját meghallgatni és orvosolni!
    Ne cserélgessenek évente tanárt az iskolákban, tessék megválogatni kit vesznek fel és kit nem!

  6. Veronika mondja:

    Én úgy gondolom, manapság nyelvtudás nélkül semmire sem megy az ember. itt ez a rengeteg fõiskolás (köztük én is, mint végzõs hallgató), és a több, mint fele végzés után vagy munkanélküli vagy nem sikerült az adott szakmában elhelyezkedni. A másik, hogy látom a sok hülyét a suliban és nem birom felfogni hogyan lehetnek ezek még mindig, a 4. évben itt…
    Ugy gondolom ezért jelenleg a felsõoktatási rendszer felelõs Magyarországon. A fõiskolai-egyetemi képzésbõl üzletet csinálnak. Azt elérik ugyan hogy a felsõoktatási intézmények több pénzhez jutnak, de azzal hogy a szak háromnegyede költségtériteses (mert államira esélyuk sem lett volna bekerulni..a tudasuk a beka segge alatt) csak arra mennek, hogy abban az adott szakmában tultenges lesz, a sok hallgatonak pedig nem tudnak minosegi kepzest biztositani.
    Az en javaslatom: Vegyenek fel csak 50 embert, a felvett 200 helyett (de az az 50 legjobb legyen). A szakmaba kikerulok, mivel kevesebben lesznek munkahoz jutnak es ERTENI IS FOGNAK HOZZA. AZ 50 hallgatoval, pedig lesz idõ érdemben is foglalkozni.A nyelvtanulast erõsen nyomni kell, es minden szakon utolso vagy utolso elotti felevben gyakorlatot rendelni el, es valamilyen osztondijjal segiteni oket. Ami Magyarorszagon nem mukodik, de minel tobb gyakornokot kulfoldre kuldeni. Nem csak kivalo szakmai tudashoz jutnanak, de a manapsag elengedhetetlen nyelvtudas is a kis ujjukba lenne. Garantaltan egyiknek sem kellene ingyenes! 5.szemesztert jarni.
    A foiskolarol kikeruloknek megint presztizserteke lehetne. Es egyatalan nem kellene azokat sajnalni akik nem birnak egy szerencsetlen nyelvvizsgat letenni. Ezek ugyanis akkor nem fõiskolara valok! Ennyi

  7. Domokos Vanda mondja:

    Pedagógus vagyok, a fizetésem 77ezer forint nettoban. Kénytelen vagyok mellette másiki munkát is vállalni de ezzel sem jövök ki a pénzembõl. Mellette a második diplomát csinálom, amire mellesleg köteleznek, hiszen 7 évente tovább kell magunkat képezni. Persze ezt sem finanszírozza az állam. Sem idõm sem energiám, sem pénzem a nyeliskolára és a munkámhoz sem szükséges. Bár nincs kezemben a diploma, dolgozom a szakmámban, hiszen a munkámhoz minden tudást megszereztem, mégsem szerzõdtethetnek a diploma nélkül. Tehát minden évben aggódnom kell és újabb helyettesítõ állás után nézni, lassan 30 éves vagyok és nem tudok elmenni szülni. Úgy gondolom igazságtalan hogy nem kaphatom meg a diplomát! Igenis adják ki. Nekem lassan kettõ lesz amit nem tudok használni. A nyelvtanuláshoz nem mindenkinek van érzéke, hagy döntse el az ember maga hogy szeretné e ezt a tudást birtokolni. Adjanak plusz pénzt a hivatalos, már említett hatalmas fizetésünkre azoknak akiknek sikerült megszerezni a nyelvvizsgát, (ez talán még ösztönzleg is hathat) és biztosítsák a többieknek a nyelvtanulás lehetõségét, ingyen, vagy szociális alapon annak akinek alacsony a bére. Ha elvárás és kötelezõ, akkor nem várhatja el senki, hogy a diákhitel, a tandíj, jegyzetek, és egyéb költségek mellett még ezt is állja az a szerencsétlen huszon éves, aki szeretne továbbtanulni!

  8. Tarjányi Róbert mondja:

    Hát elég nagy kitolás a nyelvvizsga, csa azért, hogy a multikat kiszolgálják.
    Ez egy pénzügyi sanyargatás, amivel az embereket jól lehúzzák.
    senki nem tehet arról, hogy magyarok a szülei.
    Amúgy így is kevés a pénz tanulásra.

  9. apa mondja:

    Szerintem vissza kéne hozni a régi nyelvvizsga pótlék fizetését.
    Régen, ha valakinek nyelvvizsgája volt a munkáltató fizetett nyelvvizsga pótlékot.
    Egy nyelv X Ft.
    Két nyelv XX Ft stb.
    Akinek a munkájához szükséges az így is, úgy is megszerzi.
    De ha nem olyan fontos, akkor kereset kiegészítésnek is jó. Így magasabb a fizetés.
    Talán ez jobban motiválná a fiatalokat.

    Akinek legalább meg van a szóbeli nyelvvizsgája, annak adják oda a diplomát.
    Nagyon sok fiatal még Magyarul sem tud írni.

  10. Anikó mondja:

    Akinek szüksége van a munkájához a nyelvvizsgára, az úgyis megszerzi. Akinek csak a diploma miatt kell, az meg úgyis elfelejti amit tanult, amint a kezében van a papír, mert nem használja azután sem a nyelvtudását. Teljesen felesleges kitétel, csak arra jó, hogy még ezzel is lehúzzák az embert. Aki már eleve munka mellett, fizetõs, levelezõs rendszerben szerez diplomát, annak már az is milliós összegre rúg. Ráadásul, ha nem sikerül a nyelvvizsga, akkor gyakorlatilag semmit nem kap az ember a pénzéért.

  11. Anikó mondja:

    Kedves Veronika!
    Sok igazság van abban, amit mondasz. De azért az sem igazságos, hogy az egyik fõiskolán elég a diplomához egy alapfokú lovári vagy eszperantó nyelvvizsga, a másikon meg csak középfokú szakmait fogadnak el meghatározott nyelvekbõl. Ahová én jártam, ott kizárólag angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvû C típusú középfokú szakmai nyelvvizsga ellenében adják a kezünkbe a diplomát. Az unokahúgommal együtt végeztük a fõiskolát, 3 éve kinn él Angliában, edzõsködik, napi szinten kommunikál ott az emberekkel, félévente hazajön és megpróbálkozik egy-egy nyelvvizsgával és nem sikerül neki. Akkor mit mondjak én?

  12. Marybird mondja:

    Sajnálom azokat, akik nem jutnak diplomához, mert még nincs meg a nyelvvizsgájuk. Biztos mindannyian képesek megindokolni ezt a helyzetüket.

    Nyelvtanárként azt látom, hogy túl sokat költ az állam arra, hogy már az óvodai szintû játékos foglalkozások finanszírozásától kezdve éveken át – pontosan 8 éven át minimum -l esélyt adjon és motiválja a fiatalságot arra, hogy felfogja és felkészüljön eme kihívásra.

    Az ingyenesen biztosított szervezett nyelvtanulással, és a nyelvvizsga típusok és a nyelvtanulási lehetõségeknek nagyon nagy választéka mellett azt gondolom, hogy aki képtelen ezt a szintet meglépni, az önmagát szelektálja ki a rendszerbõl és ezért nem a rendszert kellene megreformáltatni, hanem önmagát fejleszteni, hogy képessé váljon arra, ami elengedhetetlen korunkban.

    Napi szinten tapasztalom, nemcsak nyelvek oktatásakor, hogy nincsenek hosszútávú tanulási céljaik a diákoknak és nem tudnak olthatatlan vággyal elsajátítani belsõ indíttatásból bármilyen szeletkét a világból egyedül… sokszor segítséggel sem!
    5. év egy újabb lehetõségre, mennyit akarnak és meddig?
    Az állam pénzén, amikor a meglévõ képzések finanszírozása is alig kigazdálkodható, mert a költségekre fordítható pénzeket utólag vagy késõbb kapja meg némely intézmény, hogy a béreket ki tudja fizetni?
    Hétvégi tanfolyamok iskolákban? Mikor takarékoskodnunk kell a fûtéssel és az árammal!?
    Nyáron köteleztetnétek arra, hogy tanítsunk olyanokat, akik az évközi 100-200 óra alatt a szakmai munkámat esetleg megnehezítették középiskolás korukban és mások jogát a nyelvgyakorlásra elvették?
    Értitek az én érveimet is? Ti is együtt tudtok érezni azokkal, akik nem az enyhítésre szavaznának, ha számítana a véleményük?
    Nem ellenetek szóltam, és nem is a rendelet védelmében.
    Tessék a feladathoz felnõni és nem kifogásokat keresni! Ebben vezessen Bennetek ”a szellem és a szeretet”! József Attila

  13. Bárdos Balázs mondja:

    A NEM ORIGOS NYELVTANFOLYAMOKAT KELL INGYENESSÉ TENNI SZÁMNKRA, IGEN, NEKEM SINCS DIPLOMÁM A NYELVVIZSGA MIATT 2 ÉVE. MERT A LEGNEHEZEBB ORIGO NYELVVIZSGÁRA AKARTAK MINDIG MINDENHOL FELKÉSZÍTENI INGYEN!

  14. Noni87 mondja:

    Szerény véleményem szerint, jogos, hogy csináljuk meg idõben a nyelvvizsgát, mi vagyunk a hibásak, hogy csak az utolsó pillanatban gondolunk erre, de az nem fair, hogy ugyan úgy elvégezzük az egyetemet, mint a többiek, mi is végig csináljuk azt az 5 évet, diplomamunkával, államvizsgával és a végén nem kapunk semmit, pedig ugyanolyan szaképzettek vagyunk, de mégsem tudjuk ezt semmivel sem bizonyítani..én úgy gondolom, hogy a nyelvvizsga egy pluszt jelenthetne az állásinterjún, mint pl. a phd, annak több esélye lehet, de nem feltétlenül. Szóval én az amnesztiát választom..bár harmadjára fizettem ki a 30ezer Ft-ot, és remélhetõleg így lassan 100ezerbõl meg lesz a nyelvvizsgám..:(

  15. Gago mondja:

    Sziasztok!

    Azt gondolom, valóban el üzletiesedett a felsõoktatás. Én is fizetõs voltam, de kb. 5 pont volt a ”kedvezmény” az állami finanszírozású bekerülés ponthatáraihoz képest. Talán nem az állam, hanem a befizetõk pénzébõl kapják az ösztöndíjat akik államin jól teljesítenek, ezért kell több fizetõ tanuló, aki kitûnõ is lehet, 5-ös szakdogát ír és 5-ösre államvizsgázik, mégsem kap szoctámot, vagy ösztöndíjat, vagy a h…lye megoldásokmiatt képtelen elég kreditet szeretni az átsoroláshoz.

    Na az ilyen, igenis lehet jó szakember. Én is támogatom, hogy kevesebb tanulót vegyenek fel az egyetemek, de ez gazdasági okokból a nyakamat rá, hogy sosem fog bekövetkezni.

    Amúgy meg ha valaki akarja,nyelv szakot választ, és lesz tanár, vagy bármi más amiért azt tanulta. A potenciális, fent említett minõségû diplomákkal rendelkezõ munkavállalók pedig sorban állnak és az valóban igazságtalan, hogy 30 évesen szerezzen valaki diplomához nyelvvizsgát, munka, egyes esetekben gyerekmellett, mert nehogy már az csak a hiperpigmentált kisebbség privilégiuma legyen a csökkenõ népesség mellet kis hazánkban.

    Úgyhogy aki a szakmát magas fokon megtanulta, kapjon diplomát, max tegyenek a diploma sarkába egy x-et, hogy nem nyelvvizsgával együtt csillog a dolog.

    Ismertem olyan szerencsétlent, aki 20. vizsgaalkalommal kapta meg a diplomához kellõ nyelvvizsgát: ez a tanflyamokon kívül is 600.000 Ft. Éljenek az átvágós nyelvtanfolyamok,ahol a beígértmax 8 fõ helyett 15 ember ül a 90 perces órán ahol jut rád diffúzan összesen 6 perc. Na ott kérdezz, vagy beszélj ha nem értesz valamit!

    A diploma a szakmai felkészültségeken múljon, ne a nyelven. Ha valaki külföldön tervez dolgozni vagy hasonló, akkor saját maga döntésébõl tanuljon nyelvet is.

  16. Sunpoint mondja:

    Én is fizetõs képzésben végeztem el az egyetemet, én sem kaptam meg 2 évig a diplomám. De igen is fontosnak tartom, hogy beszéljünk nyelveket és igen is elvárható lenne, hogy legalább azok beszéljenek valamilyen nyelven, akik a felsõ oktatásból kikerülnek. Nekem is vannak anyagi gondjaim és én is keveset keresek még is fontosnak tartom, hogy második nyelvként végre az angolt is megtanuljam. Igazságtalannak tartanám, ha most csak úgy, nyelvvizsga nélkül oda adnák a diplomát. Én is letettem munka mellett egy origós nyelvvizsgát, hogy megkapjam a diplomát és remélem angolból is megszerzem majd. Igaz így munka mellett kicsit több idõ ( két helyen dolgozom, hogy megéljek), de nem vagyok rest a szombatjaimat feláldozni, hogy elöbbre jussak, pedig én már elmúltam 42 éves. Számomra a nyelvtanulás nem kérdés és igen, én rosszul érzem magam, ha nem tudok egy külföldinek válaszolni az utcán, ha segítséget kér. Igenis legyünk igényesek és végre ne úgy ítéljenek meg minket,hogy na ez az az ország ahol nem beszélnek nyelveket. Egyébként vannak olcsó és jó nyelvtanfolyamok, csak tessék egy kicsit utána járni, ahelyet, hogy mentegetnénk magunkat.

  17. Panka mondja:

    1. Ha a diplomát nyelvvizsgához kötik, akkor legyen a felsõoktatásban nyelvtanítás és ne jelentsen többlet költséget a hallgatónak. Mert ami kell, az kell… Sõt, középfokú nélkül ne is vegyenek fel senkit.
    2. A fõiskolán vagy egyetemen ne legyen elfogadott a 3-as osztályzat. Aki csak így tud teljesíteni, az nem oda való. (de ez egy másik bloghoz tartozik)
    3. Ha már eddig rossz stratégiát követtek. Igen is adják meg annak a 30.000 ”diplomásnak”, amiért megdolgoztak, ugyanis a többség az életben nem fogja használni a nyelvet, mert ha kellene, akkor már meg lenne az az átkozott nyelvvizsga.
    A vidéki Marika közszolgaként a 3000 lelkes faluban mikor használja a nyelvtudását? Nem hiszem, hogy a segély kifizetéséhez szükség lenne rá. Viszont szerencsétlen ezért rabszolgaként 70.000 forintot kap a napi 12 órás munkájáért, mert a törvény így rendelkezik. Nem hiszem, hogy ez diszkrimináció lenne. Az a diszkrimináció ami most folyik itt…
    Olyant kérünk a hallgatótól, amit nem biztosítunk? Hova jut már ez az ország? Találkoztam olyan diplomással, aki nem tudott folyékonyan olvasni… a saját nyelvét sem tudja. Értitek?
    Lehet valaki nyelvzseni és akkor nagy mákja van,de õ a diplomát nem érdemli meg, mert ami a diplomában áll pl. közgazdász, vagy tanár ahhoz semmit nem ért. Gyökeres változásokra lenne szükség.
    Húzzák meg a vonalat, hogy itt vége. A 30.000-nek itt a diploma, holnaptól nyelvvizsgával gyere jelentkezni.

  18. Kata mondja:

    A nyelvtudás fontos volt eddig is, ezután is. És itt hangsúlyoznám, hogy a tudás, és nem a papír. Az elsõ diplomámat még nyelvi szigorlattal szereztem, és kb. alapszinten tudtam akkor angolul (most se sokkal jobban). A szakmában sosem dolgoztam, viszont olyan területen igen, ahol jól jött volna a közgazdász végzettség, így ismét a padba ültem. 4 éve végeztem, de a diplomám nincs a kezemben. Szerencsére a munkahelyemen a tudásom alapján ”mérnek” és nem gond, hogy csak az igazolást tudtam bemutatni. Az elmúlt 4 évben 5 alkalommal futottam neki az angol középfokú nyelvvizsgának (origo és telc) de az írásbeli egyszer sem sikerült (a szóbeli igen). MOst itthon, egyedül próbálom elsajátítani a nyelvet annyira, hogy átmenjek a vizsgán. Nagyon-nagyon sok pénzt költöttem magántanárokra, akik újból és újból majdnem nulláról kezdik a tanítást, mindig más könyvbõl egy vagyonért. Elegem van!!!! A diplomámat akarom. És azt hozzátenném, hogy sok kollégámmal ellentétben, akinek van nyelvvizsgájuk, ha angolul kell a cég partnereivel kommunikálni nekem megy, ha nem is tökéletesen, de megértjük egymást. Nekem ennyi elég is lenne, miért kell mindenáron középfokú szinten a nyelvtant is tudnom? Én adnék annyi kedvezményt, hogy elég vagy a szóbeli v. az írásbeli és nem kell komplex vizsgát tenni, mert ha legalább szóban v. írásban tud kommunikálni az ember, az már fél siker. Kíváncsian várom, hogy mit döntenek majd.

  19. Tonik mondja:

    Szerintem nagyon igazságtalan lenne, ha amnesztiával azok a diákok is megkapnák a diplomájukat, akik már a FELVÉTELKOR TUDTÁK, hogy ez feltétel. Ennek az lenne csak az üzenete, hogy lehet szarni arra amit elvárnak, csak várni kell egy kicsit. Így a mostani egyetemisták tutira megint csak nem fognak nyelvet tanulni, mondván, hogy majd legfeljebb várnak egy kicsit, és úgyis megkapják. És ez azok erõfeszítéseinek is a semmibevétele, akik vállalva egy csomó plusz megterhelést, megcsinálták a nyelvvizsgát. Egy mérnök, vagy egy orvos pedig szerintem igenis, hogy tudjon egy idegen nyelvet, mert a minimum, hogy szakmai kiadványokban hozzá tudjon férni friss információkhoz.
    A követelményeket kellene inkább felülvizsgálni. Egy ismerõsömnek 2 nyelvbõl kell szakmaival bõvített nyelvvizsgát letenni, hogy megkapja a diplomáját. Na ez már erõsen túlzás. Egy sima középfokú C szerintem elég lenne. Azért éppen elég sok minden mást kell még tanulni. Az egyetemen legyen lehetõség nyelvet tanulni. Nem a végtelenségig, de egy bizonyos óraszám legalább legyen benne, és a nyelvvizsgákat helyezzék ki az egyetemekre, 4-5 vizsgáztató is legyen jelen, hogy ne lehessen csak a pénz miatt megbuktatni valakit. Ez mondjuk odakint is jó lenne…
    A kötelezõ továbbképzésbe miért nem számít bele a nyelvtanulás???? Akár ha továbbviszi felsõfokra, akár ha másik nyelvet tanul? Akkor most akarjuk, hogy beszéljünk idegen nyelven, vagy nem? Miért kell másik diplomával küzdeni? Fiatalon, család nélkül sem könnyû, nemhogy késõbb, ezekkel?
    Medgyes Péternek üzenem azzal kapcsolatban, hogy nem lenne szabad senkit nyelvtudás nélkül egyetemre engendni:
    Õ biztos jó anyagi körülmények között nõtt fel, a szülei gondolom finanszírozták neki ezt az olcsó hobbit, vagy netán diplomata gyerek volt, és éveket töltött külföldön? Végiggondolta, hogy hány éves emberkék kerülnek be a fõiskolákra? Hány család tud a gyerekének vagy gyerekeinek drága nyelviskolát fizetni? Gyerekkoromban nálunk szó sem lehetett nyelvtanfolyamról vagy más különóráról, mert a szüleim nem tudták fizetni. Egyszemélyes magántanárról meg nem is álmodhattam. A középiskolai oktatás meg nem arról híres, hogy ott meg is tanítják a nyelvet. Állandóan cserélõdtek a tanárok, és az lehet, hogy volt tanári diplomája, de hogy tanítani nem tudott, azt bizonyítja, hogy milyen tudással kerültek ki a gyerekek. Pedig a mi osztályunkba olyanok jártak, akik tudták, hogy tovább akarnak tanulni, és tanultak is. A két nyelv párhuzamos oktatása pedig alapból hülyeség. Így egyikbõl sem lesz semmi. Tanítsanak inkább egy nyelvet, dupla óraszámban.
    Én úgy tanultam MAGAMTÓL valamennyi angolt, hogy amikor betöltöttem a 16-ot, és mehettem nyári munkára, elmentem a McDonald’sba 8 órába dolgozni, más lehetõségem nem volt. Amit ott kerestem, az utána 1 db sima normál tanfolyamra volt elég! (kb. 20 évvel ezelõtt) És akkor én nem vettem magamnak végre egy rendes ruhát, mert azzal sem voltunk eleresztve. Irigykedtem is a tesómra, aki viszont megtette. És mi értelme volt, hogy én az angolra költöttem a következõ évben is? Semmi. Szerettem volna angol tanárira menni, de kiderült, hogy ott olyan felvételi követelmények vannak, amihez nekem már hosszú ideje magántanárhoz kellett volna járnom sok-sok pénzért. Én naívan azt hittem, hogy azért van az egyetem, hogy ott megtanítanak, ha nem is kezdõ szintrõl. Ehelyett kiderült, hogy csak akkor juthatsz be, ha MÁR PROFI vagy.

  20. Anna mondja:

    Kedves Marybird !

    Én sem kaptam meg idén a diplomámat a nyelvvizsga miatt ( bár a fele már meg van=) soha nem értettem hogy az áltlános iskolákban és a középiskolákban miért évenként cserélõdnek a tanárok , miért kell vegetálni az órákon, miért kell állandóan a világfájdalomnak lennie a tanár arcán akin látszik hogy utálja a diákot és a tanítást is. Olyan h nyelvvizsgára való felkészítés nem is létezik az Õ tudatában még a hajlandóság szintjén sem.

    Ekkor a kisdiák ( jómagam) elindul nyelviskolákat keresni mert abban az idióta reményben él hogy ha az ”ingyenesen biztosított helyen” nem mûködik a dolog akkor talán PÉNZÉRT , tanfolyam keretein belül igen. De sajnos csalódnia kell mert igaz h mindent igérnek , jó drágán mégis folyton becsúszik vmi gigszer, (5 fõs csoportokból ”véletlenül” 10 fõs
    lett, ja hogy különbözõ szinteken mert ide meg oda nem úgy jelentkeztek így összevonták stb.) úgyh itt is megy a vegetálás …bocs de sajnos ez nem fog menni..a nyelvvizsga , de indul egy újabb csoport fizessbe x pénzt és akkor már tuti az a te csoportod …

    Aztán a sok sikertelen kisérlet után jön a magántanár szekció , ahol reménykedve várod hogy talán egy vki, aki ismeri a levélírást vagy jól tud fordítani az majd segít elérni a célod Igen, de ott a dilemma melyik tanár a jó az 1500 Ft/órás vagy a 4000 Ft/órás , a pénztárca dönt , itt is megigérnek mindent , mûködik is egy – két alkalomig de aztán észreveszed hogy az óra szinte már csak magyarul folyik, sõt már tudod magántanárod életét, pasiügyeit, lelkiválságát és pszichológusként használ. =) Nyelvvizsga óne.

    Amit ide leírtam saját tapasztalat , lehet h másvalaki könnyebb utat járt be mint én. =) és tudom vannak jó magántanárok csak én nem vonzom be õket:P

    Az önfejlesztés fontos dolog, de egy bizonyos szintig, igenis kell a segítség. A beszédet egyedül nem lehet megtanulni, írhatok én levelet bármennyit is ha nincs aki kijavítsa pedig kellene a tanári rálátás. Ha ezt az iskolában nem kapom meg akkor hol ????? Pénz nélkül meg mégnehezebb az egész.
    És mégvmi akik ”csak” papírt szereztek, azok igenis megdolgoztak a diplomájukért!!! És be lehet állítani motiválatlan, tanulási cél nélküli személynek…de elõbb vagy utóbb behozom a lemaradásom sõt … és igenis meg kell adni az ESÉLYT A BEHOZÁSRA !!!! mind a 30 000 nek.

    Egy tanulni vágyó, motivált diák !

  21. Panka mondja:

    Nagyon-nagyon sok dolgot írhatunk ide, hogy ki hogyan és ki hogy nem szerzett nyelvvizsgát.
    Tudjátok, én felelõsségre vonnám azt a tanárt, aki gyilkososat játszik középiskolában a gyerekkel, meg elviszi városnézésre az osztályt angol óra helyett. Továbbá a 4 éves oktatás alatt 6-szor volt tanár váltás. Brutális az egész oktatási rendszer. Ne csodálkozzunk, hogy ide jutottunk. Az ország milliárdokat költ kompetencia alapú oktatásra, de minek? Tanítani kellene megtanítani a tanárokat. Nem azt kell mondani a gyereknek, hogy magold be.

  22. szsizsu mondja:

    Ha már felmerült, hogy mi fair és mi nem az, akkor mit szóltok az én esetemhez, ami biztosan nem egyedül álló.
    2000 elõtt megszerzett nemzetközi középfokú angol nyelvvizsgám van, amit akkortájt nem honosítottam, mivel nem volt szükségem rá, a munkahelyemen (japán cég) tökéletesen megfelelt és az akkori helyzetemben nem gondolkodtam diplomán (felsõfokú végzettségem megvolt).
    Emellett idõközben letettem egy német alapfokú nyelvvizsgát is.
    Aztán késõbb beiratkoztam egy fõiskolára amit két gyerek mellett végül tavaly elvégeztem és a diplomámat nem kapom meg, mert nem felel meg egyik nyelvvizsgám sem. Az sem számít, hogy 3 évet egy japán cégnél dolgoztam, ahol ugye napi szinten beszéltem az angolt.
    Most újra kellene nyelvvizsgáznom (csomó pénz) ahhoz, hogy megkapjam a diplomát.
    Vajon valójában mirõl is szól a diplomához kötött nyelvvizsga? Ha tényleg a tudás lenne a lényeg, akkor miért nem jó egy régen megszerzett nyelvvizsga és 3 év igazolt nyelv használat??? Mellesleg a munkahelyi felvételiken sem kérik sehol a nyelvvizsga papírt, hanem gyakorlatban gyõzõdnek meg róla, hogy ki mennyit tud.
    Szóval véleményem szerint ez az egész dolog merõ képmutatás és mint minden, ez is valójában arról szól, hogy még több pénzt húzzanak le az emberrõl.

  23. zsu mondja:

    Teljes mértékben egyet értek veled! Tavaly elõtt jött az ihlet fõiskola..na akkor hajrá elõbb nyelvtanulás, mert levelezõn család, meló mellett még a nyelv is sok. Soha nem tanultam nyelvet nekiestem az angolnak 10 hónap alatt jutottam arra a szintre, hogy elmenjek alapfokúra ami sikerült ugyan, de hát diplomához nem elég. Közben elkezdtem a fõiskolát annyi a tanulnivaló, hogy e mellett a nyelvre már idõm energiám nincs. Szóval mire elvégzem a sulit elfelejtem amit eddig megtanultam….félreértés ne essék, tudom, hogy jó ha tudunk idegen nyelvet (nem papír van róla), de nem hinném, hogy a diplomát ehhez kellene kötni! Az meg végképp felháborító, hogy valaki tudja a nyelvet, de nem megfelelõ nyelvvizsgával rendelkezik az nem számít…..hát mirõl is szól ez ha nem a pénzrõl??

  24. Judit mondja:

    Szerintem meg van egy csomó szakma, amihez igenis NINCS SZÜKSÉG idegen nyelv tudására. Csak mert valaki nem tud összehozni egy nyelvvizsgát, hiába küzd érte (sok ilyet ismerek, és nem a szorgalom hiányzik!), az már nem lehet jó szakember?

    (OFF: Panka, lehet, hogy Te nem olyan egyetemi/fõiskolai szakra jártál, de hidd el, vannak olyan szakok, ahol a 3-as igenis szuper jegynek számít, és az évfolyamon nem nagyon van senkinek sem 4-es feletti átlaga. Azért, mert NEHÉZ szak, és már az is nagy szám, ha valaki csúszás nélkül sikeresen elvégzi. És jelzem, ott sem a szorgalom hiánya a mérvadó.)

    Tessék már belegondolni magunkat néha a többi ember helyébe is!

  25. Nitti mondja:

    Én is az amnesztia mellett vagyok. Kitalálták anno, hogy 40 év felett nem kell a nyelvvizsga. De könyörgöm, honnan szedték ezt a korhatárt. Véleményem szerint, ha már meg kell határozni egy bizonyos életkort, akkor tessék figyelembe venni azt, hogy ki mikor végezte az iskoláit. A mai gyerekek heti 5 órában tanulnak nyelveket, az én korosztályom örült, ha két órában tanulhatta azt az átkozott oroszt. Ami, mint tudjuk arról szólt, hogy a nagy Szovjetúnióban mi volt, hogy volt stb. Amikor én voltam 3.as gimnazista, akkor törölték el a kötelezõ oroszt és vezették be az angolt illetve a németet, de még mindig csak heti két órában. Így esélyünk sem volt arra, hogy nyelvvizsgát tehessünk a középiskola ideje alatt, ellentétben a mai fiatalokkal, ahol már általános iskolában megkezdik tanulmányaikat. Ha amnesztia és korhoz kötve, akkor ezeket a körülményeket tessék figyelembe venni, és nem hasraütni, hogy bumm legyen 40 év a korhatár.

  26. Jocó mondja:

    Én 12 órás folyamatos mûszak mellett végeztem el szombatonként a fõiskolát ami levelezõ révén 4 éves. Úgy indult, hogy nem kell nyelvvizsga, majd 3.-ba bevezették, hogy csak az államvizsgázhat, akinek van középfokúja. Ezt követõen 4.-be behozták, hogy nyelvvizsga nélkül államvizsgázhatok, de csak akkor kapok diplomát, ha lesz legalább alapfokú C vizsgám. És 12 éve dolgozom egy multinál mérnöki beosztásban, és ezalatt egy kukkot nem kellett megszólalni angolul az amerikai cégnél. Akkor mirõl beszélünk? Milyen eljárás az, hogy folyamatban lévõ fõiskolai tanulmány alatt 2-3-szor megváltoztatjuk a szabályokat?? Az, akit anyu, apu taníttat az igenis tanuljon nyelvet, hisz nincs más dolga, annak a sorsáról meg ne akarjon dönteni, aki kénytelen elmenni dolgozni, hogy eltartsa magát és a családját, és úgy próbál meg diplomát szerezni. Ez a dolog nem tisztán fekete, vagy fehér. Aki nem hiszi, csinálja utánunk és munka mellett szerezzen diplomát, nyelvvizsgát!!

  27. Ibolya mondja:

    Egészben az a mondanivalóm hogy elöször is nyelvoktatási reformra van szükség.Igen is egy indegen nyelvtanitása becsületesen müködjön általános iskolától.Olyan tanárok tanitsanak aki tudnak tanitani és figyelni a diákra mert mindenkinek joga van hozzá hogy tanuljon nem csak annak akinek pénze van.Igen is a tanári pályát szivvel lélekkel kell csinálni úgy mint többi szellemi munkát de ez a mai taposó világban nincsen sõt ki is nevetik aki ezt csinálja vagy ezt kéri a tanitásná.
    Annyi én ídõs létemre megtudtam tanulni alapszinten angolból de szeretnék tovább menni szeretnék dolgozni és használni a idegennyelvet de mint hallássérült már nem kellek senkinek mert nincsen idõ és türelem se a munkáltatónak se munkaügyi központoknak tanárok. Hol itt az esélyegyenlõség. Igen is az elsõ nyelvet igyenessékéne tenni.Több ezer diplomásnak meg azt üzenem be kell osztani az idõt a tanulásra és a munkára.Utána a kötelességel foglalkozni aztán a joggal és a szórakozással.Aki csak azért megy egyetemre ne kelljen dolgozni az nem akar tanulni.
    Ennyi

  28. hugi50 mondja:

    miért is kötelezz engem bárki ara, hogy nyelvvizsgát tegyek?
    tanultam, munka mellett!!
    Magyarnak születtem, Magyarországon élek-és dolgoznék, adóznék-1 nyelvvizsga miatt nem lehet!!! az érettségi sem arról szól ,hogy mit tudok- LEGYEN nyelvvizsgám! abszurdum.
    a multik jöttek ide, tanuljanak õk MAGYARUL!!!
    enyire nem kénne nyalni az ugymond EU-nak!!

  29. hugi50 mondja:

    szia Kata! nem tudom hány éves vagy, mellékes is-
    50 éves rokkant nyugdijas vagyok 4 szakmával, és nem tudok elhelyezkedni, mert nincs nyelvvizsgám!! gyerekek mellett munka mellett tanultam, a saját pénzemen! Bárki csinálja utánam, éjjel tanulni. és a családot is ellátni. üdv. Hugi

  30. dori mondja:

    én is hasonlóan jártam, Pittmann nyelvvizsgát csináltam, de mivel a diploma még messze volt és pénzem sem volt honosíttatni(örültem h a nyelvvizsgát és elõtte a tanfolyamot sikerült finanszírozni) gondoltam majd az egyetem végén foglalkozom ezzel. Kb egy évre rá hallottam vmi híradóban, h Mo-on már nem fogadják el a Pittmann-t és aki eddig nem honosíttatta az már nem is fogja tudni….szóval a nemzetközi nyelvvizsgámat, amit Mo-on kívül mindenhol elismernek lehúzhattam a Wc-n, mert diplomát nem kaptam rá! szóval kezdhettem elölrõl az egészet és újból le kellett tennem a nyelvvizsgát, ami újból sok pénzbe került!

  31. Hegedûs Péter mondja:

    Ez az egész nyelvvizsga mizéria – szerintem – egy tökéletesen fölösleges dolog. Az, Akinek a munkájához szükséges a nyelvtudás, az úgyis tudni fogja a nyelvet, mert kénytelen lesz megtanulni. Akinek viszont nem lesz szüksége idegen nyelv használatára, az egy évtized alatt akkor is elfelejti a nyelvet, ha tíz vizsgája van belõle. Én ötven éves vagyok. Soha sehol nem tanultam számítógépet használni. A munkámat ennek használata nélkül nem tudnám ellátni, hát megtanultam, mert muszáj volt! Ugyanez van nyelvvel is. Ha szükséges, úgyis megtanulják, ha nem akkor meg teljesen mindegy van-e vizsga, vagy nincs. Az csak egy darab papír.

  32. Tamás mondja:

    Ehhez a történethez talán annyit fûznék hozzá, hogy a Horthy
    korszakban, egy gimnazistának, magyarul tökéletesen, ezen kivül
    kommunikációképesen kellet tudni, angolul, franciául, latinul.
    Aztán lehet nyavalyogni, hogy ma milyen nehéz.

  33. István mondja:

    A diploma miatt nekem is muszáj volt letennem a nyelvvizsgát. Beleöltem 300 ezer forintot a tanárokba és a nyelvvizsgába és végül meg is lett 2 éve a közép fokú C a Rigó utcában. Azóta is nagy ritkán használom, szinte mindent elfelejtettem. Csak annyi maradt meg, amennyit amúgy is használok a munkám miatt. Azt meg amúgy is megtanultam és tudom.
    Én csupán egy alapfokú nyelvvizsgát tennék kötelezõvé mindenkinek. Természetesen speciális esetben – pld. idegen forgalmi szakon – ettõl el lehetne térni.
    Valamint én elfogadnám az összes nemzetközi szinten is elismert nyelvvizsgát, mert a munkáltató úgy is a tudást nézi, ahol valóban szükség van idegen nyelvre.

  34. Edina mondja:

    Szerintetek az iskolákban miért nincsenek jó nyelvtanárok?
    Ki az a hülye,aki havi 100 ezerért elmegy egy állami iskolába tanítani?
    Aki okos NEM.Elmegy egy multihoz,vagy magántanár lesz,vagy
    tolmács stb.Amikor 2003-ban elvégeztem az ELTE angol nyelvtanári szakát munka mellett-mert megszûnt az orosz nyelv-5000 ft bérkiegészítést kaptam,bruttóban.Hülye lennék iskolában tanítani…
    Így rengeteget keresek és bejártam a fél világot…AZ ÁLLAM FIZESSE MEG A NYELVTANÁROKAT-IS!!!!

  35. István mondja:

    Jocó írta, hogy sûrûn változnak a jogszabályok. Sajnos ez az ország egyik legnagyobb hátránya, hogy nem lehet hosszú távon tervezni semmit. Sajnos a politika szereplõi nem tudnak egyetlen dologban sem megegyezni, ha váltás van mindenbõl új szabályokat alkotnak.

    Meg kellene egyezniük, hogy kötelezõ lenne egy alapfokú nyelvvizsga minden emelt szintû érettséginél ! A régiek utólag is letehetnék és meg lenne oldva a dolog. Következõ lépés pedig annak kellene lenni, hogy a felsõoktatásban emelnék a gyakorlati órák számát.

  36. ibolya mondja:

    Látom teljesen elkanyarodtunk a témától. Már mindenki a pénzrõl beszél és nem a tudásról és a tanításról.
    Ez szomorú

  37. obornyák Tímes mondja:

    Szerintem az lenne az igazságos aki akar nyelvet tanulni az tanuljon aki nem az ne tanuljon ha nem használom a nyelvet a munkámban nincs értelme tanulni.
    A középiskolákba sajnos nem tanítják meg a nyelvet csak felületesen . Máskülönben meg az angoloknak tolmácsuk van õ miért nem tanul meg magyarul.

  38. Kitti mondja:

    Ez a nyelvvizsga dolog csak arra jó, hogy stresszeljenek minket. Semmi hasznunk sincs belõle, és csak felesleges pénzkidobás. Örülniük kellene, hogy szeretnénk valamit elérni az életben, és megtanulni a szakmához kapcsolatos dolgokat. Nyelvvizsga nélkül is tudom jól csinálni. A nyelvvizsgára RENGETEG pénzem elment, persze nem lett meg. Mellette nincs házam, autóm, semmim. De a nyelvvizsga meg kell a munkához. Nyelvvizsgával is ugyanúgy végzem a dolgomat,mint nélküle. Ráadásul amit tanultam angolon elfelejtettem, mert nem használom. Hol használnám? Menjek külföldre dolgozni, hogy használhassam? Mire ösztönöznek minket? Szerintem eltörölhetnék ezt a követelményt, mert nem kaptuk meg azt a szintû oktatást, amivel tudnánk angolul. Fõleg, hogy kiskorban kellene a nyelvtanítást kezdeni. De nálunk még általános iskolában az orosz tanárból angol tanárt faragtak. Gimiben pedig az angol óra nem vitt elõrébb. Fõiskolán meg válaszható tantárgyként sem lehetett felvenni az angolt. Pedig négy év alatt meg lehetett volna tanulni. De nincs tanár, csak arra van, hogy felesleges dolgokat tanítsanak. Én szeretem az angolt, jó is lenne angolul beszélni, de így, hogy itthon nem is használjuk, mert hogyan? Kivel? Így nem látom értelmét. Akinek meg kell, a munkához az angol tudás, ott sem a papírt nézik, hanem a valódi tudást. Csak akkor ha eltörölnék, nem tudnának ennyi pénzt leakasztani rólunk.

  39. Thomas Boscolo mondja:

    A diploma megszerzésének oka lehet az, hogy valaki nemzetközi cégnél akar elhelyezkedni (célirányos hallgató). Vagy egyszerûen kiváncsi valami iránt, és ezért akar tanulni (tudásvágy hallgató). Esetleg elõírja a munkáltatója, hogy ehhez a munkakörhöz ilyen diplomát és nyelvismeretet kérek, ha nincs akkor más embert alkalmaz (kényszer hallgató).
    Mindenkinek kötelezõ egy idegen nyelvet tudni? Hol van a szabadásg ebben a rendszerben.

    A tudásvágy hallgató egyszerûen csak kíváncsi a pl.: közgazdasági folyamatokra, soha nem akar olyan helyen dolgozni, ahol neki idegen nyelven kell kommunikálni a munkatársaival. Neki miért kötelezõ? Évente egyszer elvetõdik külföldre és a felszedett nyelvtudásával elboldogul a piacon, éttermeben és a szállodában. Ha ezzel nincs megelégedve akkor felkészül az útra és egy kicsit mélyíti a tudását.

    A másik a kényszer hallgató: neki a munkáltatója a munkakörhöz hozzárendeli a munkaköri leírásában, hogy ehhez a munkakörhöz ez a nyelvtudás kell. Ebben az esetben valahogy ki kell szenvednie egy használható nyelvtudást. Ilyenkor sok esetben nem is a nyelvvizsga papír kell hozzá, hanem orális és írásbeli viszga a tulaj vagy fõnök elõtt. (Hiába van papírja valakinek, ha nem mer megszólalni egy tárgyaláson stb.)

    A harmadik kategória a célirányos hallgató, õ már tudja hogy neki olyan munkaköre lesz ahol napi rendszerességgel kell beszélni és írni idegen nyelven. Ebben az esetben a hallgató már céltudatosan tanul idegen nyelvet.

    Mi legyen? Kinek legyen kötelezõ a nyelvvizsgás diploma?
    Még mielõtt erre választ adhatok, fel kell tennem azt a kérdést, hogy nemzetközi szinten mennyire elismert a magyar felsõoktatás színvonala, a Magyarországon kiadott diploma? Ha elismert akkor a javaslatom, hogy vezessenek be a diplomáknál két szintet. Legyen az egyik ún. alapdiploma (nem kell hozzá nyelvtudás) a másik a nemzetközi diploma, amihez a hallgatónak rendelkeznie kell nyelvvizsgával.

    Azzal tisztában vagyok, hogy sok hallgató elsõsorban az alapdiplomát fogja választani. Majd késõbb amikor rájön a hibás döntésre, akkor fog intenzíven nyelvet tanulni.

    Azzal tisztában vagyok, hogy Magyarországon az idegen nyelvet beszélõ emberek aránya a nemzetközi átlag alatt van és a globalizálódó világban ez nem a fejlõdés útja.
    Etõl függetlenül ne kényszerítsen senkit sem a rendszer arra, aminek nem fogja hasznát venni az életben.

  40. Csilla mondja:

    Én is úgy gondolom, hogy vannak olyan szakterületek, ahol idegennyelv tudás nélkül is lehet érvényesülni. Ebben az esetben jó lenne ha nem kötnék a diplomát nyelvvizsgához. Ez nem azt jelenti, hogy nem fontos az idegen nyelv ismerete, de nem tartom helyesnek, hogy szakterületemen azért nem tudok érvényesülni, mert nyelvvizsga hiányában nem kaphatom kézhez diplomámat, pedig az elvárt fõiskolai követelményeket magas színvonalon teljesítettem, munkahelyemen magyar nyelven kellene megfelelnem. Mért nem lehet egy plusz az idegen nyelv ismeret ilyen esetben?

  41. dori mondja:

    Nem csak a pénzrõl van szó! idegennyelvet beszélni kell és mindenképpen hasznos, viszont a nyelvvizsga letétele nem egyenlõ a nyelvtudással, legalábbis szerintem így van és ez a szomorú! Én tanultam angolt a nyelvvizsgáért és csak önszorgalomból a nyelvtudásért, hát ég és föld a különbség!

  42. Laci mondja:

    Sajnos a szokásos központilag kötelezõen elõírt ostobaságok közé lehet sorolni ezt követelményt is. Mégpedig több szempontból is:
    1. A fõiskolának/egyetemnek az a kötelessége, hogy megfelelõ színvonalú oktatást biztosítson a diploma megszerzéséhez. Ha ehhez a nyelvvizsga is hozzátartozik, akkor abból is MEGFELELÕ színvonalat kell produkálnia, nem csak a szakmai tárgyakból. Sajnos ebbõl a szempontból a magyar felsõoktatás jelentõs része rendkívül színvonaltalan! Hogy lehet kötelezõen olyan követelményt megfogalmazni a diákkal szemben, amihez az intézmény NEM KÉPES megfelelõ színvonalú oktatást nyújtani?!
    2. A nyelvvizsgának a használható nyelvtudáshoz nem sok köze van. Az egyik ügyfelemnél dolgozik két mérnök. Az egyik kiváló szakember nyelvvizsga nélkül, de tökéletesen megérti az angol nyelvû mûszaki dokumentációt, és kicsit nehézkesen ugyan, de a lényeget megértve és megértetve képes kommunikálni. A másiknak van középfokú nyelvvizsgája, de semmit nem tud, még magyarul sem. Egy közös megbeszélésünkön a külföldi partner egy idõ után csak hozzám beszélt, mert vele nem lehetett. A dokumentációk nagy problémát jelentenek a számára. Ez nyelvtudás?
    3. Több olyan kiváló szakembert ismerek több cégnél is, akik nagyon jók a szakmájukban, az angol dokumentációkat megértik, emailezni kiválóan tudnak, de nem képesek beszélni és a beszédet megérteni, mert sohasem volt rá szükségük. Belõlük most nem lehetne semmi, ha a diplomájukhoz annakidején kötelezõ lett volna a nyelvvizsga.

  43. lizabetty mondja:

    Megadnám a diplomát nyelvviszga nélkül, a kettönek nem sok köze
    van egymáshoz. Idegen nyelv tudása nélkül is lehet valaki jó mérnök,yagy orvos, ha itthon akar dolgozni a szakmai tudás a fontos
    ha azonban jobban boldogul külföldön, akkor saját magától is vállalni fogja az idegennyelv megtanulását. sõt,mivel van motiváció, még sokkal könnyebben is,mint mikor kötelezõ.
    /Természetesen kivéve aki nyelvtanárnak, tolmácsnak,diplomatának
    készül./

  44. Laci mondja:

    Mielõtt az elõzõ hozzászólásom félreértésre adna okot, szeretném leszögezni, hogy a céllal, miszerint egy diplomásnak illene legalább angolul kb. középfokon kommunikálni, egyetértek. A kötelezõvé tételt viszont alapvetõen elhibázottnak érzem, hiszen a gyenge nyelvérzékkel megáldott, de szakmailag kiváló embereket esetenként lehetetlen helyzetbe hozza. Ráadásul ez az országnak sem érdeke. Tipikus hivatalnoki gondolkodásból eredõ módszer, ami lényeges dolgokat figyelmen kívül hagy, kizárólag a szabályozás egyszerûsége volt a cél, esetleg a bezsebelhetõ plusz pénz.A megközelítés teljesen hibás. Egyrészt ilyen iskolai oktatás mellett nagyon keveseknek sikerü a nyelvvizsga csak az iskolában elsajátított ismeretek alapján. A jelenleg nyelvvizsgával rendelkezõk nagy-nagy többsége különórákon szerzi meg a szükséges tudást. Ráadásul a tudás a vizsgára szól, nem a tényleges kommunikációra.
    Pedig a megoldás elég kézenfekvõnek tûnik, már az általános iskolában kéne kezdeni, csak azért nem lehet alkalmazni, mert a magyar oktatási rendszer teljesen tanár- és tananyagközpontú. A gyerek huszadrangúvá vált ebben a folyamatban. Meg kell nézni a dán, finn, holland gyerekeket. Sokkal kevesebb tényanyagot gyömöszölnek a fejükbe minden tárgyból, angolból alig tudnak valamit a nyelvtani szerkezetekrõl. Valószínûleg elég gyenge teszteredményeik lennének a 14 évesek körében, de a 90%-uk simán eligazítja az érdeklõdõ külföldit angolul az utcán. Az érettségizettek gyakorlatilag folyékonyan kommunikálnak. Hol vagyunk mi ettõl? A gyerekek nálunk megtanulnak teszteket kitölteni, mert azt könnyû értékelni a tanárnak. A nyelvoktatásunk a grammatikai feladatokra és az írásbeli fordításra koncentrál. Ha a diáknak beszélnie kéne (amire egy órán talán jut 1 perc/fõ), akkor a nyökögése közben az elsõ nyelvtani hibánál félbeszakítják és kijavítják. Rögzül benne, hogy csak hibátlanul szabad beszélni, holott ez magyarul sem valósul meg! Az eredmény, hogy meg sem szólal, csak ha már összerakta a tökéletes mondatot. Ez NEM kommunikáció!!! Pedig erre trenírozzuk a gyerekeket. Ezt kell minél hamarabb megváltoztatni, és az érettségire is lehet nyelvtudással rendelkezni, nemhogy a diplománál.

  45. Bubu mondja:

    Én is egyetértek azzal, hogy értelmiségiek tudjanak valamilyen idegen nyelven kommunikálni. Annak ellenére mondom ezt, hogy nekem is függõben van a diplomám. Amikor az elsõ diplomámat szereztem nem volt kötelezõ a nyelvvizsga. Munkahelyváltás miatt egy egészen más területen is képeznem kellett magamat, ezúttal már egyetemen. Kifizettem a tandíjat, lehúztam 4 évet, csúszás nélkül idõre végeztem, nem túl rossz eredménnyel. A munkahelyemen már föl kellene mutatnom a diplomámat, de még csak az abszolutóriumot mutogathatom. Ugyanis nem egy hanem két nyelvvizsgát kell produkálnom. Egyet már megcsináltam. Kifizettem a nyelvtanárt, az utazgatás költségeit, a nyelvvizsgadíjat. (szerencsére csak egyszer) 38 éves vagyok, egy vagyont költünk még a meddõségi programra is. Nem tudom mit tegyek inkább kockára a munkahelyemet, vagy életem legnagyobb álmát. Amúgy külföldön nagyon jól elboldogultam mindíg a nyelvtudásommal, egyik szakmámhoz sincs szükség nyelvtudásra. Szóval nem lehetne esetleg kategóriákat felállítani sokféle szempont alapján? És én is ismerek végelen tehetséges embereket, akik azért hagyták félbe, nem az elsõ, hanem a második egyetemet, mert képtelenek voltak megtanulni nyelvvizsga szinten valamilyen nyelvet. Illetve sokak arra várnak, hogy betöltsék a negyvenet, és csak akkor szereznek másoddiplomát.

  46. Horváth Judit mondja:

    Én komolyan nem értem ezt az ellenállást a nyelvtanulással kapcsolatban. Tényleg olyan jó jó nevetségessé válva kézzel-lábbal magyarázni külföldön? Tényleg olyan jó sült halként ülni egy konferencián? Tényleg olyan jó vagyonokat kifizetni azért, hogy egy cikket valaki lefordítson magyarra? Tényleg olyan jó azért lemaradni egy jó állásról mert nincs meg az a fránya nyelvvizsga? Tényleg ezt akarjuk akkor amikor azt követeljük, hogy ne kelljen a nyelvvizsga a diplomához? És erre még büszkék is leszünk, ha elértük?!

  47. Gyöngyi mondja:

    Én 2004 februárjában, mikor a fõiskolára jelentkeztem még úgy tudtam, hogy az a szabály, hogy aki a fõiskolai tanulmányai alatt betölti a 40-et, nem kell nyelvvizsgáznia. Így kezdtem el az iskolát és 5-össel lediplomáztam. Ekkor döbbentettek rá, hogy bizony hiába lettem 40 éves, 2004 szeptemberében megváltoztatták a szabályozást, és már csak annak nem kell nyelvvizsga, aki 40 éves kora után kezdi a fõiskolát. Persze az én hibám, hiszen miért nem követtem a naprakészen a szabályokat… 2008 óta képtelen vagyok a középfokú nyelvvizsgát megszerezni. Idõ- és pénzhiány miatt. A tesztek kitöltése és a fordítás jobban megy, de beszélni egyszerûen nem merek. Az egyik hozzászóló írta, hogy csak akkor mondjuk ki a mondatot, ha tudjuk, hogy 100 %-ig helyes. Ezzel én is így vagyok. De így nem lehet kommunikálni! A másik probléma, hogy a munkámhoz nem kell a nyelvtudás, tehát gyakorolni sem tudom. Így hiába járok folyamatosan nyelvtanfolyamokra, vagy tanulok otthon önszorgalomból, ha egy kicsit is kihagyok, már el is felejtettem. Nem sajnáltatni akarom magam, de 12 év után elvesztettem a munkámat, és hiába diplomáztam le, ha nincs a kezemben, a felsõfokú végzettséghez kötött munkahelyekrõl e miatt elutasítanak. Azt szerettem volna vázolni, hogy hiába nincs a nyelvre szükségem, a nyelvvizsga hiánya miatt munkát sem találok. Mire jó ez? Arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsga letétele nem jelenti a valódi, használható nyelvtudást. Rengeteg csoporttársam van, aki eszperantóból, lováriból és még mit tudom én, hogy mibõl tették le a nyelvvizsgát a diploma megszerzéséhez. Biztosan nagyon sokat fogják használni, nem? El vagyok keseredve, mert középkorúan, hitelbõl fizetve elvégeztem egy fõiskolát, de minek? Most amikor kellene az álláskereséshez, nem ér semmit csak azért mert nincs meg hozzá a nyelvvizsgám.
    Természetesen egyet értek azzal, hogy a nyelvtudás fontos, és igenis kell, de ne így. Legyenek nagyon jó nyelvtanárok, tanítási módszerek, kezdjék el az oktatást nagyon korán, játékosan, hogy ne görcsöljenek a gyerekek, amikor beszélni kell. Így lehet elérni oda, hogy természetes legyen, hogy akinek felsõfokú végzettsége van, annak egy-két használható nyelvtudása is van hozzá.

  48. Farkas Edina mondja:

    42 éves családanya vagyok, 2 éve hever a diplomám a fõiskolán mert nincs nyelvvizsgám. Másfél éve tanulom az angolt de nem merek elmenni nyelvvizsgázni, mert félek attól, hogy nem sikerül. Az anyagi háttérrõl ne is beszéljek, az én 100 e Ft alatti fizetésembõl élünk hárman. A munkámhoz nincs szükség nyelvvizsgára a közigazgatásban ezt ritkán használja az ember. Nekem is az lenne a javaslatom, hogy kategorizálják a nyelvvizsga meglétét. Azonban azzal én is egyetértek, hogy kell a nyelvtudás egy diplomás embernek, de nem az Én koromban. Amióta Én leérettségiztem még mindig tanultam, mostanra már belefáradtam, sem fizikailag sem anyagilag nem tudom már vállalni a további tanulást. Pedig ha nem lesz diplomám egyre kevesebb az esélye annak, hogy munkahelyem legyen, mert itt a hol most dolgozom csak szerzõdéssel vagyok. Félre ne értsenek még megpróbálom a nyelvvizsgát mert nem vagyok az a fajta aki feladja de nem most.

  49. Vuics Tibor mondja:

    Kedves Gabriella!

    Noha nekem szerény nyelvvizsgáim vannak(oroszból középfokú,franciából
    kandidátusi),mégsem tartom elfogadhatónak a kialakult helyzetet,mert a
    nyelvtudás,egyébként irritáló hiánya,belföldön nem válhatna
    egzisztenciális kérdéssé.Mert,miért nem? Egyszerûen azért,mert
    nyelvoktatásunk mindig is gyenge lábon állt gondoljunk az orosz nyelv,még
    elõtte a német nyelv oktatására…Napjainkban elrémisztõen magasak az
    óradíjak,drágák az oktatási segédanyagok,a hallgató,aki egyébként
    szorgalmas,jó szakember lenne,nem lesz képes diplomát szerezni,mert a
    kényszer ezt megakadályozza… Hátha még a nyelvérzéke is hiányzik!Finoman
    szólva ,nem fogja megszeretni az idõszerû idegen nyelvet,mert a KÉNYSZER
    ELLENÁLLÁST SZÜL! Feltétlenül a felsõoktatási intézményeknek lehetõséget
    kéne teremteni arra,hogy hallgatóik bizonyos idõt eltöltve idegen nyelvi
    környezetben alaposan felkészülhessenek a nyelvvizsgákra,ehhez pedig
    PÉNZ,PÉNZ és TÁMOGATÁS KELL…!
    Baráti üdvözlettel:Tibor

  50. Mészáros Judit mondja:

    Az én véleményem nemhiszem hogy sokat jelent,de szerintem talán az idõsebb korosztály számára bizonyára nemsok siker élményük lehet,vagy azoknak,akik szülei nemtudták fizetni a nyelvoktatást,bizonyos ponton hátrányos helyzetben vannak,másrészrõl
    én ugy gondolom,hogy aki nem olyan munkakörben dolgozik,nincs szégyelnivaló azon hogy ezt a szép magyar nyelvet tudja,hiszen aki idejön az országban annak kellene alkalmazkodni,mint ahogyan ha mi külföldre megyünk,elvárják hogy az adott ország nyelvén beszéljünk,ha nem akkor megsem akarnak nagyon érteni akkor sem ha beszélik a nyelvet.Persze kivételek erõsitik.
    Szerintem függ az emberek beállitottságától is,mert van aki a forditot használja lelkiismeret nélkül,ugy tesz mintha legalább perfekt angol lenne. Ha nem igaz a véleményem,cáfold meg

  51. ibolya mondja:

    Elnézést hogy Judit a te szavaiddal helyeselek.
    Így lesz érthetõ amit mondok.Én idõs fejjel tanulom az angolt de élvezem.De már a gyerekeim már másképpen állnak hozzá azt hiszik hogy a netten csevegni milyen jó de az utcán meg nem tudnak megszólalni a segiteni a turistának angolul.Segit te anyu nekik.Pedig olykor jobb ha segitesz a turistának mert evvel te is õ gyakorol.
    én ugy gondolom,hogy aki nem olyan munkakörben dolgozik,nincs szégyelnivaló azon hogy ezt a szép magyar nyelvet tudja,hiszen aki idejön az országban annak kellene alkalmazkodni,mint ahogyan ha mi külföldre megyünk,elvárják hogy az adott ország nyelvén beszéljünk,ha nem akkor megsem akarnak nagyon érteni akkor sem ha beszélik a nyelvet.Persze kivételek erõsitik.
    Szerintem függ az emberek beállitottságától is,mert van aki a forditot használja lelkiismeret nélkül,ugy tesz mintha legalább perfekt angol lenne. Ha nem igaz a véleményem,cáfold meg

  52. beáta mondja:

    3 és fél éve diplomáztam.Azóta nem kaptam meg…
    Amikor én érettségiztem még nem volt ez a szabály hogy csak nyelvvizsga ellenében kapható meg a diploma. Két nyelvbõl, angolból és németbõl is érettségiztem,(tehát nekem az angol volt a választott tárgy, a többiekkel ellentétben, akik a könnyebb utat, a földrajzot választották) -mert akkor még úgy gondoltam az álláskeresésnél jól jöhet majd, hogy két nyelvet beszélek alapszinten. Azóta persze a nyelvi érettségim semmit sem ér.
    Végeztem nyelvtanfolyamot a nyelvvizsga reményében, kb erõs középszintig, de akkor még kötelezõ volt a két szak a felsõoktatásban, ami miatt végül nem tudtam folytatni a nyelviskolát, az angoltanulásom abbamaradt.
    A felsõokatatásban nem biztosítottak nyelvtanulási lehetõséget, csak az utolsó évben, -minimálisat. Ezek alatt az évek alatt mivel nem használtam, elfelejtettem a középiskolában keményen megszerzett nyelvtudást.

    Sok társam szerezte meg eszperantóból a nyelvvizsgát, és így 2-3 évvel késõbb a diplomát is. Én nem akartam csak azért, hogy átvehessem a diplomát. Én inkább az angolt tanultam egyedül. Nekik ma van diplomájuk, nekem nincs.
    Aki megszereze valaha, és nem használja mára már alig tud valamit.
    Szerintem fontos a nyelvtanulás, meg a kommunikáció. Beszélek is angolul alapszinten, persze nyelvtanilag nem tökéletesen. Szívesen ismerkedem külföldiekkel…
    Nekem egy alap és egy középfokú C kellene. Az alapot megszereztem németbõl. A középre most a munkám mellett sajnos nincs sem idõm, sem pénzem. Sajnos nem keresek annyit hogy a nyelvi képzésemre fussa belõle…
    Szükségem nincs a papírra a munkámhoz. Sem a nyelvtudásra. A tudásom most elég számomra. hogy mikor és hogyan lesz angol nyelvvizsgám, – és mikor kapom meg a diplomámat, el sem tudom képzelni…

  53. judit mondja:

    Nagy baj van az itthoni nyelvoktatással. Mintha ellenérdekeltség uralkodna ebben az országban, mintha az lenne a cél, hogy minél kevesebb ember tudjon ”külföldiül”. Nem tudom, hogy miért.
    Sokszor azt látom, tapasztalom, hogy az általános és középiskolai nyelvtanárok maguk sem tudnak olyan szinten, hogy profin oktathassák a nyelvet vagy csak õskövületként a megszokott ”felolvassuk az olvasmányt, ha muszáj, meg is hallgatjuk magnóról(!), plusz kitöltögetjük a munkafüzetet” stílusban tanítanak.

    Finnországi tapasztalataim egész mások. Ott kétnyelvû ország lévén már 2. osztályban elkezdik a svédet, vagy ha azt nem, akkor az angolt. A svédet utóbbi esetben is legkésõbb 7.-ben fel kell venni. Középiskolában jön egy újabb nyelv. Nem a mi módszerünkkel tanulnak…
    A filmeket nem szinkronizálják! Egy finn vagy megtanul angolul vagy ha a feliratot olvasgatja, akkor nagyon jól fog tudni olvasni az anyanyelvén. Nálunk még ez is problémás tud lenni…
    Van angol nyelvû rádióadás. Nem egy mûsor, az egész rádió nonstop angolul szól.
    A könyvtárakban angol nyelvû könyvek, újságok, magazinok tömkelege. Ingyenes a könyvtár…
    Olcsó, önkormányzat által finanszírozott nyelvtanfolyamok, melyeken nem ritkán anyanyelvi tanár van (aki azért finnül is tud, mert ott él már pár éve).

    Nem tudom, nálunk mi kellene ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet. Mo.-on mindenki félti a munkáját, pl. a szinkronszínészek is, hivatkozunk arra, hogy felirattal nem mindenki tudja élvezni a filmet, stb. Nagy az ellenállás minden irányban.

    Tudok olyan angoltanárról, aki csak magyarul (!!!) beszél az óráján – és nem kezdõ csoportja van. Ez így jó?

    Bízom benne, hogy egyszer majd megváltozik a helyzet, de ahhoz az is kell, hogy rájöjjenek az emberek, hogy a magyar NEM világnyelv, megt kell tanulni más nyelveket, melybõl az egyik az angol, a másik szabadon választható. Hozzáértõk szerint a másik jó, ha egyik szomszédunk nyelve… Megnézném, ahogy magyarok tömegesen jelentkeznének szlovák, román vagy éppen szerb nyelvtanfolyamokra. :-) )

  54. Maya mondja:

    Az én diplomám is arra vár, hogy egyszer egymásra találjunk. Volt több próbálkozásom a nyelvvizsgával, az utolsó két körben 2-3 pont híjja volt a sikeres szóbelinek. Akkor feladtam, meg (minõ meglepetés, ahogy másnak se nagyon) nincs igazán pénzem újabb nyelvvizsgára két kisgyerek mellett, nyelvtanárra, tanfolyamra idõm sem, végképp.
    Levelezõn jártam végig a felsõoktatási intézményt – és nagyon-nagyon-nagyon örültem volna, ha levelezõsök részére is biztosítanak nyelvoktatást, nyelvi kurzust a SIKERES, KÉZBE KAPHATÓ oklevélhez. Ez azonban csak nappalisoknak van.
    Tanulni szeretek, most kezdek újra rátalálni az angolra, és barátkozom a portugállal… Meglehet, a portugálul tanulgatás segít majd rávenni arra, hogy angolul is BESZÉLJEK.
    Hogy mennyire számít, hány évesen tanul az ember? Szerintem nem számít, ha érdekel, középkorúan, nyugdíjas korban is nekiállsz, ha nem érdekel, fiatalon sem fogsz vele foglalkozni…
    Mindenképp tenni kéne valamit, ami segíthet nekünk a diplománkhoz jutni, remélem, az illetékesek találnak valami jó megoldást a kérdésre.

  55. Mészáros Edit mondja:

    Az igazi megoldás szerintem az lehetne, ha a fizetéseket annyival emelnék, hogy ne legyen probléma a nyelviskola finanszírozása.

  56. Mészárosné Irén mondja:

    Szerintem az igazi az lenne hogy az egyetemeken , fõiskolákon kezükbe vegyék a problémát a tisztelt tanárok, és merjenek szembe nézni a valósággal és azt tanítsák amit a mostani kor kér.A nyelvben is nem minden kell , és nem riogatni hanem tanitani és igazi ember lenni.

  57. Elli mondja:

    2 diplomám van, de nincs nyelvvizsgám. Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhetett. Azóta több angol nyelvtanfolyamot elvégeztem, de még mindig nem vagyok azon a szinten, hogy megpróbálkozhatnák a nyelvvizsgával, pedig szükségem lenne / lett volna használható nyelvtudásra. Véleményem szerint nagy motívációs hatása van a nyelvtudás megszerzésére, hogy a diploma feltételévé tették. Sajnálom, hogy korábban nem ez volt a gyakorlat.

  58. Szilvia mondja:

    Sokak számára nem leszek szimpatikus, VISZONT ANNÁL TÖBBEN FOGNAK VELEM EGYETÉRTENI!!!!!!
    OLVASSÁTOK VÉGIG!!!

    Sajnos az én diplomám is parkoló pályán van, mert nincs még nyelvvizsgám. Rengeteg energiámba és pénzembe kerül majd ennek megszerzése és két gyermekem is van.
    Semmivel sem tudok kevesebbet a szakmámban annál aki kb. 15 évvel ezelõtt diplomázott és még nem volt ennek megszerzéséhez szüksége a nyelvvizsgára, de annál sem tudok kevesebbet szakmailag, akinek jó nyelvérzéke van és könnyebben meg tudta szerezni a diplomáját kb. 5 évvel ezelõtt és a nyelvet már el is felejtette.
    Sõt lehet, hogy sokkal jobb szakember vagyok. A nyelvvizsgával rendelkezõ mondjuk 2-el diplomázott, de van nyelvvizsgája ezért kap munkát. Viszont mondjuk én vagy bárki hozzám hasonló jó eredménnyel végezte, érti, szereti(né) csinálni amihez ért, mégsem teheti, mert megköti a kezét a nyelvvizsgához kötött diploma.
    Semmi szükségem az életben az idegen nyelvre. Tanulja az akinek a munkájához szüksége van erre, vagy érdekli és szeretne beszélni valamilyen nyelven. Semmivel sem tartom mûveltebbnek azt az embert, aki beszél egy másik nyelvet, mint azt aki jól végzi a szakmáját. Végül is mindenki egy szakmában szeretné megszerezni a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagi javakat, aminek a nyelvvizsga megszerzése gátat szab és rengeteg idõt, energiát vesz el a szakmától, mely idõvel feledésbe merülõ felesleges sallang.

    3 JAVASLATOM VAN.
    1. A fõiskolásnak, egyetemistáknak legyen választásuk. Vagy megcsinálják a nyelvvizsgát ami rengeteg idejébe és pénzébe kerül és így megkaphassa a diplomáját, vagy
    2. Fizessen az iskolájának egy az iskola vagy kormány által meghatározott reális összeget, amellyel ki tudná váltani a nyelvvizsgáját. A felsõoktatási intézmények is jól járnának ezzel az üzlettel, hiszen ekkor már nem csak a nyelviskolák, vizsgáztató központok pénztárcája hízna egyre jobban, hanem az iskolák is tudnák fejleszteni az intézményüket.
    Így lenne választási lehetõsége annak is akinek nincsen jó nyelvérzéke. Nem támadható azzal az indokkal sem, hogy megint csak a gazdagok járnak jól, mert gondoljunk csak bele! Mennyibe kerülnek a nyelvtanfolyamok és nyelvvizsgák, valamint havonta mennyi pénztõl esik el az is, aki a nyelvvizsga miatt a diploma hiányában kénytelen kevesebbért dolgozni. Ha ezt átgondolja mindenki, osztja- szorozza, akkor rájön, hogy sokkal kevesebbet veszíthetne ezzel a megoldással.
    3. javaslat
    A felsõoktatási intézmények szabhatnának egy minimum tanulmányi átlagot a szakmai tantárgyakból a tanulmányi felmenõ években, amelynek elérésekor a tanuló automatikusan megkapná nyelvvizsga nélkül a szakmai diplomáját. Ezzel is ösztönözve arra a hallgatókat, hogy minél jobban tanulják meg a szakmájukat. Ha ezt a szakmai tanulmányi szintet nem éri el, akkor ott lenne a másik 2 megoldás.
    Így nem ragadnának bent a diplomák és a szakemberek sem.

    Tudom, hogy az oldal üzemeltetõje és sok nyelvoktatási/ nyelvvizsga központ számára fekete bárány vagyok ezzel a hozzáállással és a javaslataimmal, mert ezáltal õk rengeteg pénztõl esnének el, de azt gondolom, az emberek érdekeit kell nézni és nem csak az õ megélhetésükre kell gondolni. Lehet megint érvelni azzal, hogy egy nyelv ismerete hozzá kell, hogy tartozzon az alapmûveltséghez. Ugyan emberek, megint utalnom kell arra, hogy ha leteszünk egy nyelvvizsgát és nem használjuk mondjuk 5 éve, nem tûnik el az alapmûveltségünk a süllyesztõjébe???!!!!!!
    Valószínû nem a megfelelõ fórumba írtam le a véleményem és a javaslatom, de ezt gondolom. Aki egyetért velem az jelezzen vissza és ha politikus esetleg, akkor segíthetne ennek elõterjesztésében a kormánynál, vagy ahol kell!!!
    ÜDV MINDENKINEK

  59. slamx mondja:

    Szilvia:
    Ezt pontosan honnan vetted??,)))

    ”Tudom, hogy az _oldal üzemeltetõje_ és sok nyelvoktatási/ nyelvvizsga központ számára fekete bárány vagyok ezzel a hozzáállással és a javaslataimmal, mert ezáltal õk rengeteg pénztõl esnének el, de azt gondolom, az emberek érdekeit kell nézni és nem csak az õ megélhetésükre kell gondolni.”

    Velünk kapcsolatban rossz nyomon jársz, mert ha mindez igaz lenne nagyjából 3 klikkünkbe kerülne a kommented törlése…,)
    De miért tennénk ilyet, ha Gabi épp azért írta a blogbejegyzést, mert kíváncsi volt az olvasók véleményére ebben az egyre kritikusabb témában:
    ”Te mit gondolsz? Mi a megoldás? Gyerünk, elõ az ötletekkel! Ne csak kritizáld a fotelbõl a törvényhozókat! Itt a lehetõség, hogy segíts nekik!”

    Az viszont igaz, hogy nem mi fogjuk átvágni a gordiuszi csomót a ”csak nyelvvizsgával vagy nyelvvizsga nélkül is lehessen diplomához jutni” kérdésben.
    Viszont az is igaz, hogy ezt a honlapot elég sokan olvassák. Sokan olyanok is, akik talán – ha épp közvetlenül nem is, de közvetve jó eséllyel – hathatnak a döntéshozókra.,))

  60. Gabi mondja:

    Slamx,

    Háát, Szilviának azért igaza van, én azért tudnék olyan nyelvvizsga központot mondani, aki simán utál minket. Tán kettõt is. :) Kicsit félreérthetted, amit írt – talán az elgépelés miatt?

    Szilvia,

    érdekes felvetés – de talán kicsit a pénz körül forog, nem? Szerintem a nyelvvizsga nem azért van, hogy a vizsgaközpontok hízzanak. Õk csak kihasználnak egy üzleti lehetõséget. Ez nem a tyúk vagy a tojás esete, annál egyszerûbb eset.

    Amúgy szerintem nem kéne félteni senkinek a megélhetését, pláne nem a tõkéét, és a vállalkozókét. Ugyanis a pénz, az üzlet oda áramlik, ahol lehetõségek vannak. Lehet, hogy hosszú távon, de ez a trend megállíthatatlan. Másért miért a Shell lenne a legnagyobb megújuló energiaforrás befektetõ? Vagy egy közelebbi példa: ha véletlenül megszûnnének a nyelvvizsgák Mo-on, ez az oldal akkor sem maradna látogató nélkül. :) Csak átalakulna. Igen, rövid távon számunkra érvágás lenne, de mint vállalkozó tartom magam annyira életképesnek, hogy talpra állítsam a céget egy ilyen krízis után is.

    És egy a véleményeddel összefüggõ kérdés: hogyan orvosolnád az ország versenyképességének jelentõs csökkenését nyelvtudás hiányában? Erre is kéne egy megoldás…

  61. Alma mondja:

    Nekem már megvan az áhított nyelvvizsga és vele a diploma is, de szerintem is elhibázott a kötelezõvé tétel.
    A munkáltató sohasem nyelvvizsgát kér, hanem nyelvismeretet. Nálunk is behívják a delikvenst és ellenõrzik, hogy az adott feladathoz rendelkezik-e megfelelõ nyelvismerettel. Legtöbb esetben egy alapfokú nyelvismeret bõven elég.
    Ez is egy olyan felesleges elõírás, amit valaki az íróasztal mögött eldöntött, ahelyett, hogy kikérte volna az érintettek véleményét.
    Ez a baja ennek az országnak !!! :(

  62. Alma mondja:

    Kedves Gabi !

    Az elõzõ hozzászólásodban a következõt írtad:
    ”hogyan orvosolnád az ország versenyképességének jelentõs csökkenését nyelvtudás hiányában? Erre is kéne egy megoldás…”

    Nem gondolom, hogy jelentõsen befolyásolja az ország versenyképességét a nyelvtudás. A befektetõket a haszon érdekli, a profit a mindenható úr.
    Te sem mondhatod komolyan, hogy a kínai gazdaság azért versenyképes, mert minden második ember beszél valamilyen idegen nyelvet. Egyszerûen olcsó a munkaerõ és alacsony az adó így nagy a profit ! Ennyi az egész !!!

  63. Alma mondja:

    Csak a félreértések tisztásása végett Kínában szinte semilyen idegen nyelvet nem beszélnek, még az angol nyelvû kiírás vagy étlap is ritkaságnak számít. A tömegközlekedésben is minden csak kínaiul van feltüntetve !
    Viszont sok az olcsó ”rabszolga”, ami már kezd megváltozni és kezdenek ott is magasabb béreket kérni. Ezért már sok vállalat tovább is állt, ahol még olcsó a munkaerõ és ezért magas a profit.

  64. slamx mondja:

    Alma: Erõsen más irányba viszed a ”beszélgetés” fonalát, mint amirõl a bejegyzés szól.
    …és a megállapításod is – mondjuk – vitatható, ugyan is ha azt komolyan vennénk, akkor Mo gazdasági versenyképességének növeléséhez elég lenne, ha betiltanánk a nyelvtanulást és a béreket 6-odára csökkentenénk.,)
    Már ha Kínával akarnánk versenyre kelni a képzetlen és igen olcsó munkaerõ piacán.
    Viszont, ha a svájci vagy a dán gazdasággal szeretnénk egy kategóriába kerülni, akkor talán nem botor gondolat, hogy annak a kulcsa már sokkal inkább a kvalifikált munkaerõ volna…

    De mivel ez erõsen offtopic szerintem ne folytassuk…,)

  65. Alma mondja:

    Nem kívántam más irányba vinni a témát, csak Gabi felvetette, hogy ha megszüntetnék a kötelezõ nyelvvizsgát, az jelentõsen csökkentené az ország versenyképességét.
    Én csupán azt próbáltam kifejezni, hogy ez butaság !!! Nem akarok Kínával sem versenyre kelni csak egy példa volt erre !

  66. Nagy Zoli mondja:

    Szerintem hasznos a nyelvismeret, csak az a baj, hogy nálunk mint mindenben túllõnek a célon, ráadásul folyamatosan változtatják nem csak a diploma kiadási feltételeit, de a nyelvvizsga követelmény rendszerét is. Mialatt én is készültem 3x változott a vizsgafeltétel, röhej.

    Ahhoz, hogy az embert megértsék és megértesse magát bõven elég egy alapfokú nyelvvizsga. A többi úgy is csak pénzkidobás, mert elfelejti az ember. Bárhova mentem a világban, sohasem kellett több az alapfokú szókincsnél, és mégis mindenhol lazán elboldogultam.

    Nem régen jöttem haza olasz nyaralásból, és ott sem beszélnek nyelveket 4 szállodában laktam az utazás alatt, de csak 1-ben volt olyan recepciós aki valamelyest beszélt angolul, de így is mindent gond nélkül megbeszéltünk.

    Tehát szerintem fontos a diploma mellé a nyelvismeret, de bõven elég lenne egy alapfokú C nyelvvizsga.

  67. Novi mondja:

    Úgy gondolom, hogy vannak olyan szakterületek a felsõoktatásban, ahol elengedhetetlen a nyelvtudás, a nyelvvizsga követelménye, de ugyanakkor rengeteg olyan szak létezik a fõiskolákon, egyetemeken, amit ha valaki elvégez, egy nagyon jó szakemberként munkába állva nem, vagy csak nagyon ritkán kerül olyan helyzetbe munkája során, hogy némi nyelvtudásra szüksége legyen, amihez bõven elég lenne egy alapszintû nyelvvizsga és az lenne az igazán fontos, hogy használható szakmai nyelvtudása legyen. Ezzel szemben a nyelviskolák nem ezt helyezik elõtérbe, hanem olyan dolgokat tanítanak nagyrészt, amit egy Magyarországon élõ diplomás ember a munkája során (egyáltalán) nem használ. Inkább azokat a párbeszédeket, szituációkat kellene megtanítani és azokban mélyíteni a tudását amire igazán szüksége lenne. Úgy gondolom, hogy a kisebbség az, akinek az a vágya, hogy külföldre menjen dolgozni, közülük sokan csak kényszerbõl, a jobb megélhetés reménye miatt mennek ki. Ha valaki nem vágyik külföldre és nincs szüksége a munkájához nyelvtudásra, akkor szerintem elég lenne egy alapfokú nyelvvizsga is a diplomához. Az tudná motiválni az embereket a nyelvtanulásra, hogy közép- vagy felsõfokú nyelvvizsgájuk legyen, ha anyagilag jobban megbecsülnék õket ezért és ez a fizetésükben is mutatkozna, ha minden hónapban valamennyi jutalékot kapnának azért mert nekik nyelvvizsgájuk van. Nem véletlen, hogy ilyen sok ember nem tudja megszerezni a nyelvvizsgát idõben. Rengeteg idõre, energiára van szükség ehhez és ami sokaknak nem mellékes, magas anyagi ráfordításra is szükség van mindehhez, amit ma egy Magyarországon élõ átlag ember még ha egyedülálló, de család és/vagy munka mellett hatalmas áldozattal tud csak végigcsinálni. Érdekes, hogy vannak olyan szakok a felsõoktatásban, amihez eddig alapfokú nyelvvizsga volt a követelmény a diplomához, most már középfokú nyelvvizsgát kérnek és ugyanazért a fizetésért dolgoznak eltérõ nyelvvizsgával. Érdekelne, hogy külföldi országokban van-e középfokú nyelvvizsga követelmény a diplomához. Vagy ez a rendszer csak nálunk mûködik így? Az sem mellékes, hogy ugyanolyan diplomával rendelkezõ, tõlünk nyugatabbra élõ ember többszörösét keresi annak, mint amennyi fizetést mi keresünk havonta.

  68. beáta mondja:

    Egyet értek at elõttem szólókkal! Novival és Zolival is.
    Érdekes felvetés, hogy a középfokú helyett alapfokút kérjenek. Én például 3 és fél éve nem kapom meg a diplomámat, mert nekem egy alapfokú és egy középfokú C-t is követelnek érte. Az alapfokú meg is lett németbõl arra az idõpontra amikor a diplomaosztóm lett volna… :(
    A németet tanultam általános iskolában. Az angolt csak gimiben. Ez nem is gond, csak az, hogy nyelviskolára és nyelvtanárra sajos nem futja a fizetésembõl. Az idõbeosztásom is elég szûkös. Rendszertelen és rövid idõtartamú a szabadidõm. Félóra itt-ott, ez pedig nem jó arra, hogy nyelvtanárhoz mehessek, maximum hogy egyedül tanuljak itthon.
    Nekem egyálatlán nincs szükségem a munkámhoz a nyelvekre. Sem most, sem késõbb nem lesz. Egyikre sem. Ennek ellenére, – ha alapot kérnének a diplomáért-, már holnap nekiállnék, hogy itthon elkezdjem tanulni, átismételni, felhozni a tudásszintemet, mert az alappal talán egyedül is megbirkóznék.
    Én nem akarok elmenni külföldre, mint sok fiatal kortársam. Itthon szeretnék élni és boldogulni. Ehhez elég lenne számomra az alapfokú nyelvvizsga is. A középfokút szerintem elég lenne azokon a szakokon követelni, ahol kellhet is ez a szintû tudás.
    Jó ötlet lenne, – szép KÖZÉPÚT -, ha alapfokút kérnének a diplomáért, nagy általánosságban, mert akkor teljesülne az az elvárás is, hogy többen beszéjenek idegen nyelven, vagy megértsék azt, DE nem támasztana sokak számára sajnos elérhetetlen kihívást.

    Azért arra kíváncsi lennék, hogy pontosan hány darab diploma nincs kiadva mióta meghozták ezt a szabályt.
    És vajon, milyen szakmák képviselõi kénytelenek nélkülözni a végzettségüket igazoló papírt?! Ez nagyon érdekelne.
    Jó lenne felvetni, hogy csináljanak egy ilyen ”leltárt”, és hozzák nyilvánosságra, hogy milyen szakmából hány darab diploma nincs kiadva…

    Biztos vagyok benne, hogy abban az esetben, ha alapfokú C-t kérnének, – a több ezer diplomából, ami a páncélszekrényekben porosodik, nagyrésze rövid idõn belül eljutna a gazdájához!

  69. Mariann mondja:

    Bár én már megküzdöttem a középfokú nyelvvizsgáért, nagyon jó ötletnek tartom az alapfokú nyelvvizsgát a diplomához, mint általános követelményt. Aki már járt külföldön az tudja, hogy az alapfokú szókincs tényleg több mint elég ahhoz, hogy minden gond nélkül elboldogulj. Ami pluszban kell esetleg a munkádhoz az úgy is rád ragad.
    Azt a szókincset, amit meg nem használsz elfelejted, szóval csak plusz pénzel támogatod a nyelviskolák közvetítésével az államot. Nevezhetnénk egyfajta adónak is, mert más értelme nincs.

    A nyelvoktatást az általános iskolában kellene komolyabban venni, és egy jó alapot adni ahhoz, hogy 15-16 évesen meglegyen akár a középfokú nyelvvizsga. Valamint ezt a nyelvvizsgát elismerni 1 emelt szintû érettséginek, tehát, ha valaki leteszi, már csak 1-et kellene mellé tennie a felvételihez. Ez elég jó motiváló erõ lenne.

    Van még egy dolog ami szerintem a legjobb lehetne. Egyik barátomnak Alapfokú C vagy Középfokú A vagy B volt a diploma kiadásának a feltétele (régebben volt, nem tudom van-e még ilyen). Ez azért a legjobb, mert vannak olyan remek szakemberek nálunk is akiknek az idegen nyelvû beszéd nehézséget okoz,de papíron remekül dolgozik, de van ennek a fordítottja is. Így ezek az embereknek is meg lenne a lehetõségük, csak akkor azt magasabb szinten kellene mûvelniük. Én is az írással szenvedtem anno a legtöbbet, a szóbeli elsõre megvolt.

    Remélem olvassa valami illetékes is ezt a fórumot, vagy el kellene juttatni hozzájuk az itt leírt ötleteket.

  70. Katona-Zs. Zsuzsa mondja:

    Sok kellemetlenséget okozott nekem is a nyelvvizsgahiány!
    Most van munkaviszonyom mert anno lenyelték a suliban hogy nincs diplomám a nyelvvizsga miatt, de most Gyeden vagyok és ha a közeljövõben nem szerzem meg, akkor megszüntetik a munkaviszonyomat ami azt jelenti ,hogy a következõ gyerekemre csak Gyes-t fogok kapni.
    Fontosnak tartom a nyelvtudást,de szerintem azoknak kellene kötelezõvé tenni a vizsgát akik valóban használják a munkájuk során.Én zenetanárként soha nem fogom használni!
    Én szerintem itt a pénzrõl szól minden!!

  71. Gabi mondja:

    Alma,
    ”Gabi felvetette, hogy ha megszüntetnék a kötelezõ nyelvvizsgát, az jelentõsen csökkentené az ország versenyképességét” – ilyet nem írtam, ha visszaolvasod. Így indul a pletyka. :) De viccen kívül, határozott véleményem, hogy jelenleg(!) a gyakorlatban a nyelvvizsga és a nyelvtudás két különbözõ dolog. (Elméletben nem, hangsúlyozom.) Tehát: sok nyelvvizsgával rendelkezõ ember nem egyenlõ a versenyképes gazdasággal. DE! Az is elég markáns véleményem, hogy a nyelvtudással rendelkezõ emberek számának növelésével arányosan nõne az ország versenyképessége. Ellenvélemény?

  72. Alma mondja:

    201011.08.-án olvastam egy hozzászólást a neveddel, aminek az utolsó bekezdésében olvastam az idézett részt.
    Egyébként teljesen egyetértek Veled abban, hogy a nyelvvizsga és a használható nyelvtudás két különbözõ dolog.
    Nálunk a nyelvvizsga csak pénzbehajtást szolgál, a használható tudás nem lényeges.
    Az egyik barátnõmet azért rántották meg a rigó utcán, mert a bõrrákról kellett volna beszélgetnie a bizottsággal, de még magyarul sem jutott hirtelen semmi eszébe róla. Igazából én is csak annyit tudok róla, hogy többségében az UV sugárzás az okozója. Nekem az autószerelésrõl kellett beszélnem, ami annak ellenére sem volt könnyû, hogy ”otthon vagyok” a témában (apu autószerelõ, tudok egy pár dolgot).
    Továbbra is csak egy alapfokú nyelvvizsgát kérnék amely esetleg jobban koncentrál a használhatóságra.
    Mit értek használhatóság alatt ?
    Pld:
    Ha odamegy hozzád egy angol az utcán és segítséget kér, ne jelentsen gondot útba igazítani.
    Le akarsz foglalni egy hotelszobát, az sem jelentsen gondot
    Szóval egyszerû mindennapi szituációkban otthon legyen az ember, ne kelljen olyan dolgokról kiselõadást tartani, ami az átlag ember számára még anyanyelvén is nehézséget okoz.

  73. Gabi mondja:

    Alma,

    Ezért helyesbítettem. Mert nem azt írtam, amit te olvastál. Ezt írtam:
    ”hogyan orvosolnád az ország versenyképességének jelentõs csökkenését nyelvtudás hiányában? Erre is kéne egy megoldás…”

    Ezt olvastad:
    ”Gabi felvetette, hogy ha megszüntetnék a kötelezõ nyelvvizsgát, az jelentõsen csökkentené az ország versenyképességét”

    Érzed a különbséget?

    nyelvvizsga versus nyelvtudás

    – mert abszolút nem ugyanaz a kettõ, ahogy te is leírtad. Én a nyelvtudásban hiszek, nem a nyelvvizsgában. A nyelvvizsgák többsége nem a használható nyelvtudást méri, hanem vagy a hibáidat keresi a nyelvi eszköztáradban, vagy olyan mesterséges szituációkon keresztül méri a tudást, amely életidegen, vagy annyira igyekeztek kivenni az értékelésbõl minden szubjektív elemet, hogy ha valamid kilóg a szabályos kockából, nem is nézik mi az, csak levágják. Huh, kéne írnom egy blogbejegyzést ilyen címmel: Mi a bajom a magyarországi angol nyelvvizsgákkal? Csak azért nem írtam eddig még meg, mert sajnos nem tudok (sokkal) jobb rendszert javasolni, így öncélú kritika lenne. Anno az elsõ és utolsó fõnököm mondta: ha látsz egy problémát, és nem tudod a megoldást rá, nem érdekel. Inkább ne mondd el. Akkor hozd fel a problémát, amikor a megoldást is kitaláltad. Ez a hozzáállás mindig is nagyon szimpi volt. :)

  74. Gabi mondja:

    By the way.
    volt egy nyelvvizsga, ami pont olyan volt, amit te leírtál, Alma. Sajnos elvesztette az akkreditációját, pedig ez mérte messze a legjobban a használható nyelvtudást – úgy, ahogy te leírtad. Ez a City&Guilds.

  75. Alma mondja:

    Ebbõl az esetbõl is az látszik, hogy hazug az az indok, amiért kötelezõvé tették a nyelvvizsgát, hogy növeljék az idegen nyelvet beszélõk alacsony arányát.
    Itt egyszerûen egy adóról van szó, mert ennek így értelme nincs, ha nem a használhatóság a legfontosabb mérce.

    Vizsgákon sokszor olyan kivételekre mennek rá, amit az élõ nyelvben már nem is használnak vagy használata megváltozott.
    Ha végig nézünk saját anyanyelvünkön, az elmúlt 20 évben is rengeteg változáson ment át. Sok szó eltûnt, helyette újak érkeztek vagy egyszerûen helyes írásuk megváltozott.

    Sokkal egyszerûbb lenne, ha azt mondanák a döntéshozók, hogy a diploma kiállításának költsége pld 200 ezer forint. Így legalább idõt takarítana meg mindenki és és nem kellene azon izgulni, hogy hányszor variálják meg addig a törvényeket még végez az ember.

    Egyik barátom is jól megszívta pár évvel ezelõtt, mikor beiratkozott a suliba, akkor azt mondta ki a törvény, hogy aki a záróvizsga idején betölti a 40 évet annak nem kell nyelvvizsga. Õ 39 évesen iratkozott be a suliba és becsülettel jelessel végig csinálta, de mielõtt végzett volna fél évvel megváltoztatták a törvényt úgy, hogy csak az kapott mentességet a nyelvvizsga alól aki a beiratkozáskor betöltötte a negyvenet. Ennek mi értelme volt, egyetlen diáknak sem származott belõle elõnye, csak hátránya !!! Ezzel csak az ÁLLAM járt jól.
    Kínjában kidobott egy csomó pénzt, megcsinálta a cigányt, megkapta a diplomáját, de közben majdnem elvesztette a munkahelyét, mert nagyon sok idõt vett el tõle a nyelvvizsgára készülés.

  76. Peter mondja:

    Nem sok ötlet hangozott el a megoldás irányában, pedig érdekes a téma.

    A hozzászólók többsége megpróbálja megindokolni, hogy miért NEM kell neki vagy úgy általában a nyelvvizsga/nyelvtudás. Nem hiszem, hogy ez reprezentatív vélemény – a honlap látógatóinak kontraszelekciója lehet a magyarázat. Ezen át is lépnék és két megjegyzésem van a ”megoldáshoz”:

    1.) Ha már nyelvvizsga, akkor az alap és közép fok helyett egy köztes szintet határoznék meg, a hozzászólásokban is számonkért ’életszerûség’ és a ’használhatóság’ szem elõtt tartásával – és a rigó utcai szemlélet mellõzésével. A cél, egy általános és praktikus tudás, amivel bátran él is annak birtokosa. Túlhaladta az idõ ezt az ósdi ’alap’ és ’közép’ megkülönböztetést, túl kéne lépni ezen is, NY-Eu-ban csak néznek bambán erre az alap/középfokra, nem tudnak vele mit kezdeni.

    2.) A tv szerepe. Nem a tv-bõl kell a nyelvet megtanulni, de kiváló lehetõség, hogy a megszerzett tudást kontextusba helyezzük és gyarapítsuk – gyakorlatilag ingyen!!!
    Ezen a téren elszomorító a helyzet – a lehetõségekhez képest. Nekem kb 70 csatornám van, amibõl csak 3 angol nyelvû van és még egy-kettõ, ahol egyes mûsorokat több nyelven is sugároz a kábelszolgltató és lehet választani (pl. Discovery egyes mûsorainál). Az összes többi szinkornnal vagy alámondással jön. Micsoda elképesztõ erõfeszítés, mennyi pénz és energia fekszik benne! És mindez miért? Hogy még ha akar, akkor se halljon a polgár idegen nyelvet odahaza, nehogymár bántsa a fülét.

    A cinikusak kérdezhetnék, hogy miért nem elég az a három. Azért nem, mert azok hírcsatornák (BBC, CNN) amiket nem ”néz” az ember, úgy mint egy normális csatornát, ahol vannak beszélgetések, változatos témájú mûsorok, filmek, sorozatok, amik életszerûbbek és ahol nagyobb eséllyel talál olyat, amit SZERET nézni. Mert ha tetszik is neki, amit néz, akkor nagyon könnyen ragad a tudás, nem is kell nagy erõfeszítés. A kezdõk nézik mellé a magyar feliratot, a haladók ki is kapcsolhatnák.

    A már jelenleg is több nyelven sugárzott mûsorok a tanúi annak, hogy a technikai lehetõség adott arra, hogy a szinkonizált csatornák mûsorait is több nyelven adják, így aki akarja az használhatná nyelvtanulásra. (Az eredeti nyelv megvan, az nem kerül plusz pénzbe, a felirat pedig a szinkronszinészeknek készült leiratból könnyen elõállítható.)

  77. Gabi mondja:

    Peter,

    az egyes pontod azt feltételezné, amirõl pont most beszélgettünk az OXFORD konferencián pár angoltanárral: a magyarországi nyelvvizsgáztatás rendjének totális átalakítását, az Akkreditációs Bizottság feloszlatását, és a magyar fejlesztésû nyelvvizsgák teljes kigyomlálását (mivel Akkreditációs Bizottság kontrollja nélkül kisvártatva papírboltokká alakulna jó pár vizsgaközpont). Ez jelenleg nincs elérhetõ közelségben Mo. számára. Azt kell mondjam: sajnos.

    Mindez persze nem oldaná meg annak a 30 ezer embernek a helyzetét, aki jelenleg is a megoldást kutatja, és kétségbeejtõnek gondolja a helyzetet és kilátástalannak a jövõt. De be kell valljam, erre nekem sincs megoldásom. Én egy dologgal tudnék hozzájárulni: szívesen és ingyen adnék tudást nekik, amivel a nyelvtanuláshoz való hozzáállásuk megváltozhat, és amivel önbizalmat és sikerélményt gyûjthetnek. De ehhez össze kéne gyûjteni ezt a 30.000 embert egy helyre – még ha részletekben is…

  78. Ember mondja:

    Nagyon egyszerû a kérdésem? Mennyivel vagyok butább mint az az ember akinek van nyelvvizsgája. Nekem az átlagom az egyetemen
    4,6 volt vagy felette minden évben. Az iskola által támasztott követelményeket teljesítettem. / Fél évvel korábban is végeztem mint a többiek / A nyelvvizsgát, ami egy állami kitétel, sajnos nyelvérzék hiányában nem tudtam letenni. Nincs diplomám. Bár a szakmámban kiváló szakember lennék a tudásom alapján. Sõt még idegen nyelvet sem kellene használnom. De hát úgy néz ki, hogy ez senkit nem érdekel.

    Én, azt ajánlom mindenkinek, hogy egy olyan orvos mûtse meg, akinek van nyelvvizsgája, de az egyetemet 12 év alatt végezte el, s fogalma sincs az orvosi szakmáról.!!!!!!

    ”Okos emberek”, értsétek meg már végre : az akinek nincs nyelvérzéke, az attól még nem hülye ember. Sõt ……

  79. Peter mondja:

    Ember,

    az a merev és elmaradott rendszer, amit az alábbi hozzászólásokban próbálunk feszegetni, sajnos elhitette veled, hogy nincs nyelvérzéked.
    Megértem a frusztrációdat, nekem pl. harmadjára sikerült megszereznem az áhított papírt. Akkor én is hasonlókat gondoltam magamról, de tíz év után már máshogy látom.

    Biztos vagyok benne, hogy kiváló szakember vagy és abban is, hogy a munkádhoz sem kell aktívan használni a nyelvet.
    De mégis azt hiszem, hogy több lennél, ha beszélnél vmilyen nyelvet, például azzal, hogy késõbb, ha már tapasztalt orvos leszel, megosztod a tudásod másokkal (külföldiekkel), vagy egy kritikus helyzetben segítséget kérsz egy külföldi repülõtéren. Sorolhatnám még a példákat, de talán így is érted, hogy mire gondolok.

    Kiútként az tanácsolom neked, hogy találj valamit a tanult nyelv/kultúra mögött, amit kedvelsz (pl orvosi témájú filmek vagy kutatási anyagok) és használd arra, hogy közelebb kerülj a nyelvhez. Vagy ha ez nem megy, akkor ülj fel egy repülõre és tölts el pár hónapot abban az országban, hidd el, más ember leszel, mire visszajössz és még a nyelvvizsga is menni fog.

  80. Olivér mondja:

    1. Nem tudom, miért nem lehet kiváltani a nyelvvizsgát pld. szakmai nyelvvizsgákkal az összes szakon és szakmában. 2. Én magam csak egy alapfokú írásbelivel rendelkezem, meg egy nyelvvizsga nélkül használhatatlan lappangó diplomával. De, a szakdolgozatomhoz angol szakirodalmat is felhasználtam és elég jól beleillesztettem a diplomamunkámba, lévén, nem ugyanaz beszélni és egy adott nyelven megérteni, hogy mit is olvasol valójában. Passzív nyelvtudásommal könyveket, meséket, szakirodalmat olvasok angolul és szerintem e tekintetben nyelvtudásom magasabb, mint egy átlagos középfokút lerakott nyelvvizsgázóé. A saját szakmámban – szociológus – olyan emberek kaparintják meg az állásokat, akik folyékonyan beszélik a konyhanyelvet, de egy szakirodalmi szöveg elolvasása kiütné náluk a biztosítékot. Szóval sehogy sem jó így, ahogy van.

  81. Mandula mondja:

    Közel 40 évnyi nyelv tanítása után merem kijelenteni, hogy hiba a diplomát nyelvvizsgához kötni. Az elmúlt évek alatt sok nagyon tehetséges és jó képességû fiatallal ismerkedtem meg. nagyon szorgalmasak voltak, és soknak csak a nyelvvizsga volt az egyetlen akadály, hogy át vegyék a diplomájukat! nem véletlen, hogy valaki nem nyelvszakra megy, hanem valami másra. A nyelv elsajátításához nagyon is kellenek a plusz készségek, hasonlóképpen mint a zenéhez, festészethez vagy esetleg a költészethez!
    A diploma nyelvvizsgához kötése azért is azért is hiba és igazságtalan, mert ez a rendelkezés csak a nem nyelvszakosokra vonatkozik. Aki nyelvszakon tanul annak nincs semmi, ilyen, vagy hasonló kötelezettsége. Ergo aki nyelv szakon tanul annak elég csak a saját szakjukra koncentrálnia míg másoknak saját szakjuk mellet is kell még mást is tanulniuk.
    Õszintén szólva én a nyelvszakosoktól elvárnék egy mûveltségi vizsgát vagy egy szaknyelvi vizsgát valamilyen nem tanári vagy bölcsész szakhoz kapcsolódó tantárgyból.
    Sajnos erre egy rossz tapasztalatom volt, hogy egyik nyelv szakos tanítványom arról írt, hogy a Vezúv Róma mellett található, egy másik tanítványom meg arról, hogy Párizs a tenger partján van. Kirívó és hihetetlen példa, de igaz! Úgyhogy ez az egész nyelvvizsga rendszer úgy lenne igazságos, ha mindenkinek lennének plusz kötelezettségei a diploma átvételéhez. Nem tudom, hogy most hogy van a nyelvi képzés a fõiskolákon, de mikor én tanultam nekünk csak a nyelvet kellett megtanulni, de az adott ország történelmérõl és kultúrájáról szinte semmit! Úgy érzem ez most is hiányzik a tanegységek közül.
    Nem mellesleg meg kérdezném, hogy, ha már nyelvvizsga kell a diplomához akkor mi értelme van a nyelvi érettséginek?
    1. Ugyanis a cikk írója azt mondja, hogy használható nyelvtudás nélkül senkit nem engedne a felsõoktatásba. Na már most! Aki nem rendelkezik használható nyelvtudással az eleve érettségit sem kap! Vagyis aki bekerül-bekerült a felsõoktatásba az rendelkezik nyelvtudással sõt vizsgát is tett belõle még az érettségi keretében!
    2. A diplomamunka feltétele, hogy idegen nyelvû szakirodalmat is fel kell használni a szakdolgozatban. A szakirodalmak nem konyha nyelven íródnak. Alapfokú tudás nélkül hiába a szótár egy kukkot nem fog belõle érteni. Ergo már az államvizsgára kerülés feltétele, hogy nyelvtudását használja. E nélkül nem értékelik a diploma munkát és nem engedik államvizsgára.
    vagyis, ha megnézzük mindenki aki eljut az államvizsgáig gyakorlatilag két nyelvi megmérettetésen is átesik.
    Nem értem, hogy mi értelme egy harmadiknak amirõl sajnos személyes tapasztalatom, hogy jórészt a buktatásra mennek rá, mivel az egy magán intézményben történõ fizetõs vizsga!

  82. Béla mondja:

    A nyelvvizsga egy logikus követelés lenne a diplomásoktól, ha a nyelvoktatás az oktatási rendszer szerves része lenne, színvonalas és ingyenes lenne. De amíg arról szól ez az egész, hogy a közoktatásban csak munkafüzeti feladatokat töltögetnek ki 20-30 fõs csoportokkal, aki meg vizsgázni vagy tanulni szeretne tízezreket fizetettnek ki addig ez a követelmény értelmetlen mert a vizsga és oktatási intézmények csak a pénzre mennek rá! Az kétségtelen, hogy a nyelvtanároknak legalább van munkájuk és jó fizetésük. Szeptembertõl már a tesitanárok is biztonságban érezhetik magukat. Örülnék neki, ha a diplomához tánc és citera vizsgát is le kéne tenni mert akkor végre én is kanalazhatnék az oktatási húsos fazékból!

  83. Zsolt mondja:

    Középiskolai tanárként annyit írok, hogy a diákokban hiányzik a kitartás és az értékrend. A második a lógunk a Facebook-on szindróma, házi feladat és tanulás helyett. A harmadik az, hogy a tanár az óra egy részét fegyelmezéssel kell töltse, mert az alapvető viselkedési normák hiányoznak. Negyedik, hogy a szülők egy része egyáltalán nem foglalkozik a gyerekekkel és nem is érdeklődik a tanulmányi előremenetelük iránt. Az utolsó pedig az, hogy ne várják el egy tanártól, hogy kezdőket, álkezdőket, középhaladókat és haladókat egyszerre tanít egy 45 perces órában!!!

  84. Ildikó mondja:

    Közel 10 évig tanultam németet, már az általános iskolától kezdve középsuli és fősuli alatt is. Mindig szorgalmas voltam, de a nyelvekhez sosem volt érzékem. Kínnal-keservvel eljutottam arra a szintre, hogy a tanárom szerint is elmehettem nyelvizsgázni. Kétszer megbuktam. A második annyira letört, hogy évekig nem bírtam elővenni a nyelvkönyveket. Amikor elővettem a németet, rájöttem, hogy hánynom kell tőle. Elkezdtem angolozni, egy nagyon jó tanárral, és végre jöttek a sikerélmények. Erős alapfokig jutottam el. Aztán a sikerélmények mellé jöttek a gyerekek is, éjszakázások, betegségek, egészségügyi problémák. Ezek az én kifogásaim. Kívülről mindent nagyon könnyű megítélni. Hosszú évek óta van bennragadva a diplomám. Szeretnék angolul tudni. Érdekel.

    Javaslat? Ötlet? Oktassák a nyelvtanárokat arra, hogy mik a hatékony nyelvtanulási módszerek! Egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy unalmas feladatokat oldott meg évekig heti sok órán keresztül, magolta teljesen feleslegesen a szavakat, és szótárazgatott, úgy, hogy a keservesen megszerzett "tudást" pillanatok alatt elfelejtse. Úgy érzem, hogy hátrány ért azokkal szemben, akik végiglazázták a suliban a nyelvtanulást, mert ők nem utálták meg az egészet, az én önbecsülésem pedig a béka feneke alá került, hogy ennyire hülye vagyok hozzá, és a ráfordított időben nagyon sokminden mást, hasznosat vagy szórakoztatót csinálhattam volna. Most kezdem megérteni, hogy nálam nem jöttek be a "hagyományos" nyelvtanulási módszerek, és ez nem feltétlenül az én hibám! A magyar közoktatás szegénységi bizonyítványa ez a 30000 ember, és ideje lenne használható formában átadni a tudást, legyen szó nyelvről, fizikáról, vagy biológiáról. És minden tisztelet a pedagógusoknak, akik ebben a közegben a lehető legtöbbet próbálják a lehetőségekből kihozni! Több ilyet ismerek…

Szólj hozzá!

Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!

A mezők kitöltése kötelező. Az e-mail címed nem fog látszódni.


8 + = 12

© 2011 – angolnyelvtanitas.hu

34 akkreditált angol nyelvvizsga van Magyarországon. Mi vagyunk az iránytű a dzsungelben! Segítünk Neked abban, melyik angol nyelvvizsgát válaszd, és fel is készítőnk rá!