Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

3 tipp arra, hogyan profitálj ebből a weboldalból

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Szalai Gabriella

az elfoglalt felnőttek angoltanára

Ahol találkozhattál velünk:

Ajándék új látogatóknak!

  • 8 túlélő tipp, ha angol nyelvvizsgára készülsz - minikönyv
  • Melyik a legkönnyebb angol nyelvvizsga? - minikönyv
  • 5 pont, ahol elronthatod a nyelvvizsgára való felkészülést - előadás

Keresztnév

E-mail cím

Angol tanulókártyák

Belépés előfizetőknek






Angol nyelvvizsga blog

Nyelvvizsgázással kapcsolatos tuti tippek a blogon!

Angol nyelvvizsga fórum

Beszélgess más nyelvvizsgázókkal a fórumon!

Ezt beszélik a fórumban

Hasznos, érdekes információk

Tényleg igazságtalan a nyelvvizsga?

2010. október 29. - 11:24
Hozzászólások: 39 hozzászólás
Címke:

A Nyelv és Tudomány honlapján olvastam egy friss blogbejegyzést arról, mennyien vannak ma Magyarországon diploma nélkül, mert nincs nyelvvizsgájuk, és hogy hogyan terveznek erre valamilyen megoldást a hatóságok. (Itt írok is róla, ha érdekel.) Elkövettem azonban azt a hibát, hogy elolvastam a hozzászólásokat is. És amikor ezt a hozzászólást olvastam, arra gondoltam, közkinccsé teszem.

Ha van erről véleményed, megkérlek, válaszolj itt a hozzászólónak!

„Én idén végeztem a főiskolán kiváló eredménnyel, ami azt jelenti, hogy mind az államvizsgám, mind a diplomamunkám összes részjegye 5ös lett. Nincs meg a nyelvvizsgám, még nem volt lehetőségem letenni. … igazságtalannak tartom, hogy a saját országunkban nem tudunk érvényesülni, ha nincs nyelvvizsgánk. Természetesen kell, és jó is a nyelvtudás, én is folyamatosan tanulgatom a nyelvet, vannak könyveim, de arra nincs pénzem, hogy tanfolyamra járjak vagy külön órákra. De így az álláskeresés is nehéz, ha pedig nem lesz pénzem, nem lesz nyelvvizsgám. Gusztustalan. Végiggürcöltem becsületesen az éveket, tanultam, százezreket pengettem ki, közben másra nem volt pénzem. Nem külföldön akarok dolgozni, hanem itt.”

Egyetértesz? Tiltakozol?

Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

A blog gazdája: Szalai Gabriella
az elfoglalt felnőttek angoltanára

Életmentő tudásanyag, ha angol nyelvvizsgára készülsz

Életmentő ajándékok az angol nyelvvizsgádhoz!

Hova küldhetem ezeket a hasznos ajándékokat?

Keresztnév

E-mail cím

39 hozzászólás – Tényleg igazságtalan a nyelvvizsga?

  1. Tímea mondja:

    Én nem értek egyet az amnesztiával. Úgy gondolom, a diákoknak az egyetemen és korábban középiskolai és általános iskolás éveik alatt bõven volt lehetõségük arra, hogy nyelvet tanuljanak. Szerintem inkább a hozzáállással van probléma. Magyarország szinte az egyetlen ország, ahol az emberek úgy gondolják, nekik nem kell megérteniük más kultúrákat, és nem kell törekedniük nyelvet tanulni. Egyetem alatt is legalább 2 év ingyenes nyelvtanulás áll rendelkezésre mindenki számára. Szerintem az lenne igazságtalan, ha már a korábbi évek diákjai, akik megszerezték a nyelvvizsgájukat a diplomához, most egy csomó ember nyelvvizsga nélkül kerülne ki. Egy értelmiségi ember igenis beszéljen legalább 2 idegen nyelvet. Azzal, hogy hány nylevet beszélünk, saját kultúránkról , országunkról adunk képet.

  2. PD mondja:

    &gt”Gusztustalan. Végiggürcöltem becsületesen az éveket,…”

    Hát ez így ebben a formában nem igaz. :)

    A tisztelt kolléga a teljes követelményrendszer ismeretében nem teljesítette a teljes követelményrendszert.
    (Még ha a részeredményei nagyon jók is.)

    Azt pedig nehéz elképzelnem, hogy ennek kizárólag anyagi okai lettek volna.

    Ha pedig nehéz így az álláskeresés, akkor az esetleg amiatt lehet, hogy valamiért a munkáltatók is úgy gondolják, hogy jó volna az a nyelvvizsga.

    Nekem ez a hozzáállás a gusztustalan…

  3. Pista mondja:

    Szerintem jó ötlet az amnesztia!
    Egyrészt azért mert vannak olyan emberek akik képtelenek meg tanulni egy idegen nyelvet, diszlexia , pénzhiány stb.
    Másrészt ha meg is kapja a diplomát azzal nem lesz a többi diplomás szegényebb, a versenyhelyzetben úgyis azt veszik fel akinek több nyelvvizsgája van.
    Mondjuk néha furcsán nézek olyanokra akik egyes oldalakon azzal dicsekszenek, hogy 6 db felsõfokú nyelvvizsgájuk van…..

  4. Éva mondja:

    Ahhoz a generációhoz tartozom akik még oroszt tanultak.A szüleim nem támogatták a továbbtanulásom,szakmunkást végeztem,dolgoztam,férjhez mentem,jöttek a gyerekek,amíg itthon voltam estin leérettségiztem és angolból is van érettségim.Munka és gyerekek mellett végzem az egyetemet szintén levelezõn.Amikor jelentkeztem azt mondták elég a középfokú nyelvvizsga,aztán közölték,hogy rosszul jelent meg a tájékoztatásban mert felsõfokú kell.Nem vagyok a nyelvvizsga ellen,csak tartok tõle,hogy 3 év alatt nem jutok el a felsõfokú nyelvvizsgáig így nem lesz diplomám és akkor hiába tanultam.És semmi kedvem az elveszett generációhoz tartozni.Szóval valahol ezt az egész rendszert igazságtalannak tartom,mert ugye az teljesen más amikor valaki gyerekkora óta tanul idegen nyelvet és semmi más dolga sincs mint tanulni.

  5. Sz. Orsolya mondja:

    Errõl csak annyit, hogy én az elsõ fõiskolai oklevelemet gyerekek mellett szereztem meg, akik közül a legkisebb féléves korában jelentkeztem és terhesen készültem fel a felvételire. Nekem se volt mesebeli, folyton újratelõ pénztárcám és a háztartás meg a gyerekek mellett mégis tudtam idõt szakítani arra, ami fontos.

    Az iskola ideje alatt – még lehetõség volt rá – egészségügyi szakmaival bõvített alapfokú egyetemi vizsgát tettem és mivel nem voltam biztos a leendõ szóbeli eredményében (Beszéljek folyamatosan angolul a gyomorról?), ezért ez idõ alatt a Rigó utcában is vizsgázgattam sima alapfokkal. Az írásbeli elsõre ment, a szóbeli csak harmadjára. És végül az egészségügyi szóbeli is összejött az utolsó pillanatban az egyetemen.

    Második oklevelemet munka mellett szereztem estin, ekkor már megszületett a negyedik gyerek is és kötelezõ lett a diplomához a középfokú. Sebaj, letettem azt is a Rigóban és elsõre, mivel nem szüntettem be a nyelvtanulást a sikeres alapfokú után.

    A harmadik diplomám megszerzésére készültem, de elsõre nem indult a szak és mivel feltételeztem, hogy az egyetemi diploma elõfeltétele egy középfokú és egy alapfokú szintû nyelvismeret két különbözõ nyelvbõl, ezért németül is tanulni kezdtem, de ebbõl végül nem vizsgáztam le, mivel kiderült, hogy az én szakomon (ami egy évvel késõbb elindult végül is) elég a már meglevõ angol középfokú vizsgám. Azért továbbra is fejlesztem a német tudásomat is, és egyszer talán nekiugrok a vizsgának is.

    Szerintem a nyelvtanulás NEM a nyelvvizsgáról szól és NEM is a diploma kézhez kapásáig tart. Az interneten számos lehetõséget találunk, de már egy egyszerû cd-s oxford szótárban is van szófejlesztõ és nyelvtangyakorló modul. Azt meg úgyis meg kell venni, nem egy ponyvaregény, amit egyszer elolvasunk, hanem egy hasznos eszköz életünk végéig. És akkor már adhatunk érte pár ezer forinttal többet, hogy cd is legyen mellette. Inkább erre költsünk, mint sörre az egyetemi bulin.

    Nemrégen pedig felfedeztem a Voca nevû ingyenes programot, ami a szavak gyakorlásában segít, személyre szabható és mások által elkészített szavak betöltésével is használható. Nagyon rákattantam és mivel úgyis állandóan a gép elõtt ülök, praktikusnak is tartom. Itt letölthetõ: http://www.oriente-voca.eu/index.php?lang=hun

    És el kéne azon is gondolkodni, hogy ha külföldi nyaralás alatt orvosra vagy útbaigazításra van szüksége a megjegyzést tevõ ”itthonmaradó” jövendõbeli munkásnak, akkor mit szólna, ha egy lelket se találna, aki angolul vagy németül útbaigazítja.

    És milyen munkaerõ az, aki nem tud elolvasni egy angol vagy német szakcikket? Hogy fog fejlõdni a tudása? Gondolom, nem ballag majd vissza továbbképzésekre az egyetemre újratanulni a szakmáját.

  6. Sz. Orsolya mondja:

    Az egyik egyetemi osztálytársam diszlexiás volt és felmentése volt az írásbeli vizsgák alól. De szóbeli vizsgát õ is tudott tenni bármibõl és volt középfokú angol nyelvvizsgája is. Lehet, hogy csak szóbeli, ezt nem tudom. De azt igen, hogy személyre szabható a rendszer és akinek bizonyíthatóan tanulási vagy egyéb nehézségei vannak, azt az oktatási rendszer és az egyetemek is tolerálják.

  7. Hunor mondja:

    Egyetemi városban lakom. Döbbenetes, hogy mennyi szabadidõvel rendelkeznek a diákok. De ezt nem nyelvtanulásra használják, hanem éjszakai kukaborogatásra, telefonfülke udvarokra bedobálására.
    Csatatér az egyetemi városrész egy-egy hivatalos buli után.
    Szemmel láthatólag már nincs különbség a szorgalmi- és a vizsgaidõszak között. Egyformán buli az élet éveken keresztül.

  8. mosómasa mondja:

    A nappalis diákok zöme szabadidejét nem tanulással tölti, a vizsgaidõszaktól eltekintve ( s persze tisztelet annak a pár kivételnek, akik erõsítik a szabályt!). Ha csak naponta egy órát fordítanának nyelvtanulásra – de lehet, hogy napi 0,5 óra is elég lenne- már mehetnének is vizsgázni, még a nem oly jó nyelvérzékkel rendelkezõk is. Csak az a baj, hogy a kitartás és az elõrelátás hiányzik belõlük. Csak az utolsó évben esik le a tantusz, hogy hoppá! nincs még nyelvvizsga, így nem lesz diploma sem.

  9. B.Ági mondja:

    Amnesztia-párti vagyok. Más kérdés, hogy azt el tudnám fogadni, hogy legyen feltétel az egyetemre való bekerüléshez – egy új korosztálynak, olyannak, akik iskolai szinten és ingyenesen tanulnak meg 2 nyelvet.
    A lányom 37 lesz, nappalin végezte az egyetemet (2 gyerek mellett), tavaly fejezte be, beszél ugyan több nyelven is, de bizony a vizsgák még nincsenek meg (idõ, de fõleg anyagiak miatt). Én is 2 diplomás vagyok, az egyetemet levelezõn végeztem, munka és 2 gyerek mellett. Munkanélküliként volt lehetõségem, hogy 50 felett küzdjek (élveztem is, szó se róla) a nyelvvel és a vizsgával. Állítom, hogy azért nem sikerült – többször is – a vizsgám, mert lassú vagyok, kevés volt az idõ . Mondjuk én most már fütyülök a nyelvvizsgára, most a 2. nyelvet inkább élvezetbõl tanulom.
    A lényeg: csak akkor szabad kizárólagos követelményeket szabni, ha azok teljesítéséhez meg is teremtjük a feltételeket.

  10. Niki mondja:

    Szerintem amig a felsõoktatási intézmények nem tanítanak, vagy csak kezdetleges szinten nyelvet, addig ne is legyen elvárásuk e téren. Másrészt amig elavult, nem valós tudást felmérõ vizsgákra van lehetõség itthon, nem beszélve az iszonyatos áraikról és a hosszas bürokráciáról, addig szintén csak felháborít a kötelezõ nyelvvizsga feltétele a diplomához. Fizetõs szakon másfél millióra is rúghat az iskola költsége, s ebbe az iskolának nem fér bele a nyelvoktatás. Akkor ne is kérje. Ez Magyarország, itt nincs több pénze az embereknek. Mutasson nekem valaki egy nyugati országot, ahol ekkora szegénység mellett ilyen elvárások lennének még egy utolsó titkárnõi álláshoz is..ez tarthatatlan. Nem a nyelvtudás fontossága a vitandó, hanem az átlag ember lehetõségei nyelvtanulás és elhelyezkedés terén.

  11. Misi mondja:

    Kedves Niki, kedves Mindenki!

    Szerintem igenis jogos követelés, ahogy az is, hogy valaki az államilag támogatott képzéshez szükséges pontot elérje. Ha az érettségin akkora gondja van valakinek, hogy csak fizetõsre kerül be, akkor egy rendes egyetemmel még nagyobbak lesznek.

    Másrészrõl akinek van másfél millió forintja a képzésre, nem hiszem, hogy 20 000 nincs nyelvvizsgára.

    Miért kéne nyugati országot mutatni? Inkább lásd meg a lehetõséget. Az állam fizeti a képzést, szabadon választhatsz nyelvi tárgyakat, a nyelvvizsgához pedig sok helyen még támogatást is adnak utólag. Gondolok itt BME-re például. Azért pont ezt mondtam, mert egy Corvinuson, BGF-en, stb. nagyrészt kell tudnod nyelvet, mert a szakok többségéhez hozzátartozik (és oktatják is).

    Szóval csak fel a fejjel és ne a hibákat, hanem a lehetõségeket keressétek!
    Másrészrõl oktatnak nyelvet középiskolában is, hogy milyen minõségben, az persze változó, de általában aki akar nyelvet tanulni az rossz tanárnál is el tud jutni közép szintig.

  12. Misi mondja:

    Sajnos ez nem általános. Mármint a sok szabadidõ. Szerintem aki napi 8 órában dolgozik, annak sokkal több szabadideje van.

  13. Misi mondja:

    Bocsánat, hogy 3 részletben írtam, de elkövettem a hibát, hogy én elõször a hozzászólásokat olvastam el :). Szerintem aki a bejegyzésbeli hozzászólást írta, elég buta.

    Nagyon jól tudta, hogy ez lesz a sorsa, ha így csinálja. Lehet, hogy könnyen tanul, de egy diplomás embernek gondolkodni is tudnia kéne, nem csak magolni.

  14. Gabi mondja:

    Semmi baj, Misi, minden vélemény számít, akárhány részletben írod. :) Egyre viszont megkérlek: ne minõsítsünk másokat – nem szép dolog. Nem szeretném, ha ebbe az irányba menne a blog.

  15. hamoca mondja:

    Az a baj, ha amnesztia lenne akkor még kevesebben beszélnénk nyelveket!

    Talán ez olyan mint a jogsi megszerzésénél a kressz vizsga, kell és kész. Ha már egy diploma megszerzésére adta vki a fejét, csinálja meg. Azt se feletsük el, hogy a diplomád is többet ér ha van nyelvvizsga papirod, de talán NEM a papir számit igazán, hanem a TUDÁS, a BESZÉD!!!!!!!

    Persze azt is megértem, ha vkinek nincs erre pénze, de mint tudjuk arra van az embernek pénze amire akarja hogy legyen.

    Én annak idején, szórólapokat osztogattam aluljárókban, cserébe ingyen jártam angol tanfolyamra. Én igy kezdtem az angol nyelvtanulásomat!

    Nem azért kell tanulni nyelvet mert elvárás, hanem azért hogy tudjál beszélni is. Ahogy mondják nem minden a papir, akárcsak a sok-sok diploma, azaz a diplomgyûjtés. ……..mert hiába van papirod, ha egy állásinterjun meg se mersz szólalni, persze tudom sok álláshoz nem kell nyeltudás, de sohasem tudhatod!
    Hidd el, ha mondjuk 5 év múlva állásokat kell hogy böngész és még be is hivnak egy interjura, tuti hogy azt fogják felvenni, akinek van papirja, de inkább azt aki még beszélni is tud! :-)

    Amugy nekem sem lett meg a nyelvvizsgám a diplomámra, de én tudom, hogy miért nem. Nem lett mert :

    1. Én még kredit rendszer nélküli felsõoktatásban részesültem, utolsó voltam, ergó reggeltõl esti fõsuliban voltam, nem volt olyan lazulás mint mostanában van, akkor szidtam hogy nem kredit rendszerben tanulok, de igy x év után azt kell hogy mondjam sokkal jobb, de ez már egy másik topic.

    2. finoman szólva cseztem rá, fontosabb volt a haverok, buli, fanta :-)

    3. persze pénzem sem volt, de ha nagyon akartam volna akar lehetett volna is. Pl. karácsony, szülinap….stb

    4.A fõiskolai angol nyelvoktatás semmit sem ért, pedig anyanyelvi tanárunk volt, kár elvesztegetett idõ volt!

    Az tény, hogy kevesen beszélnek otthon idegen nyelveket, egy ismerõsöm, aki legyel kerdezte is, amikor Budapesten járt, hogy mi a szösz van, mert alig tudtak neki segíteni!Persze angolul és nem lengyelül! :-)

    Azt kell hogy mondjam, ciki, kicsit égett a képem!
    Ha Európába akarunk tartozni, sztem a nyelv elengedhetetlen, a NYELV és nem a papir.

    Szép napot!

  16. szrerika mondja:

    Nyelvtanérként nem vagyok pártatlan. Szerintem a nyelvvizsga- nyelvtudás elengedhetetlen. Van két felsõoktatásban tanuló gyermekem. Az idõsebbik, már a középiskolában is nagyon tudatosan hajtott az idegen nyelvek ismeretére és lett két nyelvvizsgája. Most tervezi a harmadik nyelvet.
    a kisebbik más tészta. Bekerült fõiskolára. Mivel nem volt nyelvvizsgából összeszedhetõ pontja a második számú helyre került be. (Ezt is szereti.) Most már õ is szeretne minél hamarabb nyelvvizsgát. Neki azonban van egy nagy problémája. Diszlexiás. hangsúlyozom csak az olvasási tempója túl lassú. Bármit megcsinál. Az ilyen gonddal küzdõk számára csak sok pénz árán szerezhetõ meg a nyelvvizsga, mert a ”kedvezmények” nem elégségesek a számukra. Ennek ellenére nyelvvizsgára készül és újabb nyelvet tervez megtanulni. Õ is megfizette a tanulópénzt, de tanult belõle. Nem kell a nyelvvizsgát a legutolsó pillanatra hagyni.

  17. Irina mondja:

    Amit leírt az emberke, hogy gusztustalan, hogy nem lehet érvényesülni nyelvvizsga nélkül és itthon szeretne dolgozni, nem külföldön…. arról a véleményem: lehet érvényesülni nyelvvizsga nélkül is, de akkor ne akarjon fõsulit végezni, ha pedig annyira akarja azt a diplomát, miért nem tájékozódott elõre, hogy mik a követelmények, és, hogy azt tudja-e majd teljesíteni.
    Szerintem aki diplomás, tanult vizsgákra, államvizsgákra, teljesített mindent a nyelvvizsga kivételével, az nehogy már azt mondja nekem, hogy nem tud egy nyelvet középszinten elsajátítani, készülni kell rá, de nem teljesíthetetlen!
    2 csoport (saját környezetemet vizsgálva): az egyiknek azért nincs nyelvvizsgája, mert nem is érdekli az egész, csak a szülei unszolására (és pénze miatt) van a felsõoktatásban. A másik szeretne nyelvvizsgát, de szinte bebeszéli (szugerálja) magának, hogy ”nekem úgyse sikerül, ha a többieknek se” vagy ”nincs nyelvérzékem, el tudnának adni angolul” vagy ”olyan sok szót kell bemagolni, nekem nem megy” – az ilyenektõl frászt kapok.
    Hozzáállás kérdése az egész. Kitûzöm magamnak, hogy ekkorra meg ekkorra ennyit tanulok meg, beosztogatom magamnak az idõt, egy idõ után szokássá válik az egész.
    És aki van annyira okos, hogy bekerül a felsõoktatásba, az a nyelvvizsgánál is legyen az!

  18. Éva mondja:

    Én helyesnek tartom a nyelvvizsga-követelményt a diplomához.
    Egy mûvelt embernek igenis szüksége van nyelvtudásra.
    A sokrétûségét bizonyítja, ha a szakmai tudása mellett nyelvet is beszél.

  19. il. mondja:

    szerintem meg nem is érdemel diplomát az az ember, aki nem veszi a fáradtságot, hogy legalább egy nyelvet megtanuljon közép fokon. Csak egy kicsike szorgalom kell hozzá, semmi más. Én nem diplomás vagyok, de a munkámhoz kellett a nyelvvizsga, és munka család mellett, megcsináltam németbõl, most rá két évre pedig angolból is ott tartok, hogy el mernék indulni egy vizsgára.Bár most már nincs értelme hogy levizsgázzak, mivel nyugdijas lettem. De igy se vész kárba, mert tanitgatom az unokáimat.

  20. Adri mondja:

    csak annyit mondok, hogy van egy rakat bizonyítványom, több diplomát is beleértve. Egyetlen diplomát nem kaptam meg a nyelvvizsga hiányában. Na, pont abban a szakmámban dolgozok már 7 éve. Egyszer sem hiányzott a nyelvtudás, a nyelvvizsga meg aztán pláne nem.

  21. Tóth Károly mondja:

    Üdv!
    Én is hasonló cipõben járok, nyelvvizsga hiányzik a diplomához, és természetesen egyetértek azzal is hogy jó szolgálatot tud tenni egy idegennyelv ismerete. Azonban az kifogásolhatónak tartom hogy az elméletileg egységes oktatási rendszerben hogy lehetséges hogy bizonyos diplomáknál elégséges az alapfokú-nyelvvizsga más diplomáknál középfok a minimum,továbbá az is érdekes számomra hogy egy külföldrõl érkezõ hallgatónak természetesen elismerik az anyanyelvét középfokú nyelvvizsgának és ezzel nem azt akarom hogy a magyart is ismerjék el, de ezen hallgatóknak miért nem kell másik nyelvbõl bizonyítványt bemutatni. Itt megjegyezendõ hogy a nagy többség beszél legalább 1 idegen nyelvet az anyanyelvén kívül.

  22. fazkov mondja:

    Nagyon megértem az elõttem szólót. Szerintem is igazságtalan, hogy a nyelvvizsga papírtól függ a diploma kiosztása. Én is megvédtem a diplomámat, és azért nem kaptam még meg, mert nincs nyelvvizsgám. Jó lenne valamit csinálni, hogy mindenki aki úgy vizsgázott, hogy megvédte a diplomáját, az megkapja nyelvvizsga nélkül is.

  23. Szõke Edit mondja:

    A felsõoktatásban dolgozom. Szerintem a bekerüléskor is kellene már 1 nyelvvizsga. A kimenetelkor meg a másik. Nem arról kellene beszélni, hogy eltöröljük, hanem hogy biztassuk a diplomát szerzett réteget, hogy ne csak 1, hanem több nyelvismerete legyen.

  24. Horváth Judit mondja:

    Én azt hiszem, hogy itt egy általános félreértésrõl van. Sokan a nyelvvizsgát és a nyelvtudást egy igazságtalan adminisztratív feltételnek tekintik, amely megakadályozza õket abban, hogy megkapják a diplomájukat. Én azonban megkérdezném tõlük, hogy hogyan akarják a munkájukat anélkül jól végezni, hogy el tudnának olvasni egy idegen nyelven írt szakmai cikkeket vagy hogy fel tudnák venni a kapcsolatot külföldi kollégákkal? A diploma megszerzése csak a kezdet, a belépõ az adott szakma felsõfokú mûvelõi közé. Ehhez hozzátartozik az igény a folyamatos szakmai fejlõdésre, a minél szélesebb látókör megszerzésére, amitõl elzárja magát az, aki nem tud idegen nyelveken kommunikálni. Tehát szerintem ne egyszerûsítsük le túlságon a kérdést arra, hogy megkapom-e a diplomámat vagy sem, és hogy külföldön akarok-e dolgozni vagy sem. Hanem tegyük fel a kérdést magunknak, hogy igazi széles látókörrel és tapasztalatokkal rendelkezõ szakember akarok-e lenni, vagy az, aki megragad azon a szinten, amikor a diplomáját megkapta (ha megkapta) és nem zavarja, ha az a tudás rövid idõn belül elavulttá válik. Az nem baj, ha valakiben ez a szakmai igényesség nincs meg, csak az ne akarjon errõl még felsõfokú diplomát is kapni.

  25. Hedvig mondja:

    Én is az oroszt tanult generáció tagja vagyok. Ma kaptam kézhez a angol középfokú komplex nyelvvizsgám, amit a terveimben szereplõ MA fokozat megszerzésének elõfeltétele. Vidéken élek, nem kis szervezést igényelt a nyelvtanulás, négy évbe került a nyelvvizsga megszerzése. Azt gondolom, némi fanatizmus kellett a nyelvvizsgához a kb. 400.000Ft mellett, amit az évek során befektettem. Most boldog vagyok, mert sikerült, és boldog vagyok, hogy meg tudtam teremteni a feltételeit. Nem volt könnyû.

  26. Horányi mondja:

    Szerintem a nyelvvizsga nem egyenlõ a nyelvtudással. A nyelvvizsga sem biztosíték arra, hogy meg tudsz szólalni angolul az üzleti életben. Mindenesetre jó bevétel a nyelvvizsgaközpontoknak a vizsgáztatás. A nyelvtanulás egy soha véget nem érõ folyamat. Régebben egy orvosira jelentkezõ fiatalnak elég volt, ha jól felkészül a két felvételihez szükséges tantárgyból. Most nyelvvizsga nélkül, tehát plusz-pont nélkül esélye sincs, hiába írná meg a felvételit 100 %-osan. Szerintem ez nem fair. A gimnáziumban szétforgácsolják a gyerekeket a két kötlezõ nyelvvel, így egyet sem tudnak. Lexikonokat akarnak képezni az oktatási intézményekben, ahelyett, hogy gyakorlati tudást, logikus gondolkodást, életre felkészítést kapnának. Szóval a munkához szükséges nyelvtudást menet közben, tehát a munka közben is meg lehetne tanulni. Úgy sem a papír számít pl. egy angol nyelvû állásinterjún. Én örülnék, ha eltöröltnék ezt a középfokú nyelvvizsga õrületet, bár nekem már rég megvan a papírom…a nyelvet egyáltalán nem használom a munkahelyemen, pedig a felvételhez elõírás volt. Persze a nyelvvizsgaközpontok biztos nem örülnének neki.
    Már az is borzasztó, hogy pici elsõsöket 6-7 éveseket ezzel gyötrik, mikor még magyarul sem tudnak írni, olvasni.
    Ez nem azt jelenti, hogy nem támogatom a nyelvtudást, hiszen a mai világban nélkülözhetetlen, de ne lihegjük túl, ne verjük szegény szülõket ilyen kiadásokba, mert hogy az iskolában nem tanulják meg a nyelvet, az biztos…, hanem fizetheti a szülõ a magántanárt. Szõke Editnek üzenem, hogy ez a baj, hogy ilyen emberek dolgoznak a felsõoktatásban, akik így gondolkodnak.

  27. Martin Katalin mondja:

    Kedves Judit! Véleményem szerint nagyon sok igazság van abban, amit Ön (is) írt, de a nyelvvizsga nem léte nem egyenlõ a nyelvtudás teljes hiányával, ill. azzal, h az embert nem érdekelné. Viszont vannak korlátok, pl.: alap- és középfokú oktatás során alacsony szintû nyelvoktatás + anyagilag nem finanszírozható különórák, majd a felsõ oktatás 4-5 éve alatt diákmunka a nappali képzés mellett, tehát külön nyelvórára idõhiány (ja, és felsõoktatásban nyelvoktatás = 0). Magam részérõl nem sok mindent érzek dühítõbbnek, mint hogy olyan volt csoporttársaim ma már 2 diplomával rendelkeznek, akik végig”bukdácsolták” a 4 évet és a legvégén elintézték, h. diszlexiás-diszgráfiás papírral mentesüljenek a nyelvvizsga letétele alól (persze ezen betegség csak a fõisk. végén derült ki egyszerre 3 barátnál). A másik pedig, h. nekem mint szociális munkásnak miért kellett, h. alap C vagy közép A/B-s nyelvvizsgát tegyek, amíg tanítóképzõs évfolyamtársaimnak elegendõ volt az alap A vagy B – pedig egy tanítónõ a napköziben pl. a német házit is át kell, h. tudja nézni :)

  28. norbi mondja:

    Szeintem a helyzet korántsem olyan tragikus, mint gondoljuk. Még év elején nálunk is az egyetemen volt egy kérdés, hogy kinek van már meg a középfokú nyelvvizsgája. 400-500-an voltunk az elõadó teremben és azt kell mondjam, hogymajdnem a 80%-nak már megvolt a nyelvvizsgája. SZintén érdekes megjegyezni, hogy annak a 80%-nak a legtöbbje gimnazista volt – szakközepesek valamiért nem nyelvvizsgáznak.
    És ami a levelet illeti: Bár nem tudom melyik iskolában és milyen eredménnyel végzett a levélíró, de nem tudom elképzelni, hogy nem kellett angolul/ németül legalább 1 tárgyat végighallgatnia. Én az Óbudai Egyetemre járok, ami ráadásul nem is egy ELTE, mégis követelik az idegen tárgyak hallgatását. Ha pedig azt képes vagy végigcsinálni, akkor már tényleg csak egy kicsi kell a nyelvvizsgához. Éppen ezért nem tudom mire vélni, hogy ennyire túl aggódja a nyelvizsgát…

  29. Timi mondja:

    3évvel ezelõtt államvizsgáztam.Önállóan a magam erejébõl vittem végig.
    Sajnos olyan anyagi körülmények között élek, hogy bármennyire is hihettelen, nem tudok középfokú nyelvizsgát tenni.
    Nálunk a bölcsész szakon két ”C” tipusú nyelvvizsgára van a szükség ahhoz, hogy átvehessem a diplomám, amiért úgy érzem sokat tanultam, és sokat áldoztam fel, amit természetesen nem bánok!
    Csak egy kérdés!..Az elsõ évfolyam után álláskersõvé váltam, így kénytelen voltam felvenni a Diákhitelt, ami a mai napig kisértetkén, helyesebben fogalmazva ”pallósként” lebeg a fejem felett.Az idén sikerült közhasznú munkát kapnom, de a Diákhitel Központ havi 23.400Ft-pot vont le az amúgy is csekély bérembõl.Hiába írtam levelet, lepasszólnak. Nekem nem lehet igazam? Ha legalább csökkentették volna a havonta levont összeget összegyûjtök pénzt a nyelvvizsgára.
    Ma is azon filózom,vajon miért nem figyel fel senki az olyan esetekre, mint példáúl az enyém?!
    A diákhitel megkötésekor más volt a visszafizetési helyzet,miért is változott meg????

  30. Misi mondja:

    Ez eléggé böki a szememet. Nyáron volt szerencsém 10 napot Rómában tölteni, és étteremben sem volt általános, hogy tudtak angolul, boltban pedig egy rakodó srác volt, aki a cold waterbõl a coldot értette.

  31. Erika mondja:

    Valóban ebben a formában IGAZSÁGTALAN,FELHÁBORÍTÓ… mert, a középiskolák, fõiskolák nem adnak olyan szintû képzést, hogy alapból meg lenne a nyelvvizsga. A mai világban jó ha valaki mennél több nyelven beszél, de hogy a magyar diplomát Magyarországon ne kapja valaki azért kézhez mert nincs nyelvvizsgája ez nem tisztességes a magyar államtól. Fõleg azért mert akik ezt a törvényt hozták még nekik nem volt ilyen kitétel, Õk nem érezték azt a megalázottságot , hogy a sok munka után nem számít semmi mert nincs munkahely, nincs támogatás, nincs lehetõség semmire, így pénz sincs tehát nyelvvizsga sincs tehát diploma sincs …és kezdhetném elõrõl… Ennyire vagyunk fontosak ma Magyarországon.

  32. kastlimeister mondja:

    Úristen! Mi ez a nagy pesszimizmus?! Emberek?! Teljesen jogos a nyelvvizsga szerintem. A nyelvoktatás az iskolákban nem a legjobb, de sok olyan embert ismerek, akik kisebb-nagyobb plusz segítséggel nyelvizsgáztak. Köztük én is. Az anyagi helyzet NEM lehet akadály. Én sem voltam a legjobb helyzetben, ezért égetõ volt, hogy minimális ráfordítással a maximumot hozzam ki. Néhány órán vettem részt, egy olcsóbb és intenzív tanfolyamra mentem, ami összesen volt 20 órás (?!), így otthon, önerõbõl tanultam többnyire. És sikerült a nyelvvizsgám.
    Legyen alap, hogy beszéljünk legalább angolul középfokon, a dimplomaszerzéshez pedig ösztönzõ lehet a nyelvvizsga szerintem.

  33. Edi mondja:

    Az én szakmámhoz semmi szükség középfok B2 re. Van szóbelim középfokon az bõven elég lenne, de valami eszetlen az oktatási minisztériumban úgy gondolta megszivat. Egy írásbeli nyelvvizsga miatt nem jutok hozzá a diplomámhoz…. ami kiváló lett…

  34. thyria mondja:

    Undorító, de ez is a magyarok kiszorításának egy- valljuk be nagyon jó -eszköze.
    Minden munkaadó eldöntheti kit vesz fel és kit nem, MERT CSAK ANNAK FIZETNEK AKINEM NAGYON KELL A MUNKÁJÁHOZ.
    egyébként a diplomások több mint fele nem diplomás munkakörben dolgozik….amihez ugye elvileg nem kell papír, sok esetben a munkaadók viszont megkövetetlik, fõleg akkor, ha logisztikusként Párizzsal és Tokióval kell beszélni nap mint nap.
    De a nyelvizsgát a diploma részévé tenni aljasság. Majd ha az angolok németek …stb. részére is kötelezõ lesz a magyar nyelvvizsga…..akkor…talán….talán nem kellene ragaszkodni annyira az eu-hoz ennyire…i

  35. jane mondja:

    Nekem ambivalensek az érzéseim a kötelező nyelvvizsgával szemben. Egyrészt egyet értek azokkal, akik úgy gondolják, hogy a mai világban elengedhetetlen 1-2 idegen nyelv legalább középfokú ismerete. Az én diplomámhoz középfokú angol komplex volt kötelező, s igencsak megszenvedtem vele, mert középiskolában én nem tanultam angolt, s az orvosi egyetem mellett pedig elég nehéz egy nyelvet nulláról megtanulni. Munkám során hasznát veszem, mert rengeteg szakirodalomhoz csak angolul lehet hozzájutni. De kérdem én, miért ne gyógyíthatna egy orvos angol nyelvtudás nélkül a saját hazájában, ha arab és néger doktorok gyógyíthatnak hazánkban úgy, hogy nem tudnak normálisan magyarul kommunikálni a beteggel, mert sem ők nem értik a beteget, sem azok őket. Persze tisztelet a kivételnek.

  36. GP mondja:

    Nem értem mi bajuk az elvtársaknak a kötelező nyelvvizsgával? Nem
    olyan rég történt, még nincs 20 éve…, 1992. augusztus vége,
    helyszín: Közgáz Gólyatábor (valahol Magyarországon). Ismétlem: 1992.,
    tehát pl. olyan hogy internet minden lakásban, még a fasorban sem
    volt… A gólyák többsége gyerekként még kötelezően tanulta az
    oroszt… A KÖZGÁZ EGYETEM nyelvi lektorátusa előadást tartott a
    gólyatáborban, milyen nyelvre mennyi férőhely lesz az egyetemen,
    satöbbi. A végén megkérték a gólyákat, tegye fel a kezét AKINEK VAN
    NYELVVIZSGÁJA. A kb. 300 fős hallgatóság kb. 90%-a(!) jelentkezett
    (Gyk.: kb. 270 ember a kb. 300-ból!!!). Tegye fel a kezét, akinek 2
    KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁJA van: kb. 40% jelentkezett, tehát kb. 100-120
    ember! Tegye fel a kezét akinek FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 10%,
    tehát legalább 30 ember jelentkezett! Tegye fel a kezét akinek 2
    FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 5-6 ember jelentkezett! Hogy teljes
    legyen a kép a végén megkérték azokat is akiknek nincs EGY
    NYELVVIZSGÁJUK SEM, ők is tegyék fel a kezüket: 25-30 ember
    jelentkezett, tehát csak a gólyák 10%-nak nem volt nyelvvizsgája.
    Megkérdezték tőlük, hogy ők milyen középiskolába jártak:
    szakközépiskolába, tehát nem gimibe… Milyen nyelvet tanultak ott?
    Hát oroszt… 1992-ben tehát még nem volt gond, hogy akár TÖBB
    NYELVVIZSGÁVAL A TARSOLYUKBAN jelentkeztek a gyerekek egyetemre. Ma,
    2011-ben a szélessávú internet, a korlátlan lehetőségek, a 156-féle
    külföldi csatornát tartalmazó kábeltévék világában már probléma. HOL
    AKKOR A HIBA? Talán ott, hogy 1992-ben még volt összesen 3
    közgazdasági egyetem az országban: PEST, PÉCS, MISKOLC, még rang volt
    közgazdásznak tanulni, ma már minden sarkon közgazdász (meg jogász)
    képzés zajlik. 1992-ben még 4-5-szörös túljelentkezés volt az
    egyetemekre, és nem kerültek be, csak a legjobbak. Ma már bárki
    bekerülhet bárhová. Úgy értem bárki aki fizet… Ez a különbség.
    Köszönjük FODOR GABRIELLA, ÉS TÖRÖK (mert ugyan mitől lenne magyar)
    BÁLINT! Köszönjük szabad madarak!

  37. Lia mondja:

    Kedves Mindenki !
    Nagy érdeklődéssel olvasgattam a hozzászólásokat. Nem szoktam hozzászólásokat írni, de most úgy érzem klaviatúrát kell ragadnom….
    Gondolom az itt hozzászólók többsége bölcsész…, hogy miből vontam le ezt a következtetést? Azt inkább hagyjuk. Én kétszer futottam már neki a nyelvvizsgának, és mindkétszer eredménytelenül. Az egyik nyelvvizsgán a palántázásról volt egy hosszú szöveg, melyben olyan részletekre tértek ki, hogy a paradicsomot mikor kell elültetni ahhoz, hogy a töve ne rohadjon ki..A másik nyelvvizsgán a hitelkártya hamisításról elmélkedtek, illetve levelet kellett írnom, amelyben bicikli túrát szervezek Angliába. Valóban nagyon életszerű…. Fizikusként kétlem, hogy erre szükségem lenne, bár ki tudja…. nehéz idők jöhetnek. Az viszont tény, hogy évek óta nem jutok hozzá a diplomámhoz, és mivel azóta begyűjtöttem egyet matematikából is, immáron két papírom is pihen, rám várva, hogy valamikor talán…. Áprilisban újból neki kell futnom, és ezen már a doktori iskolába való bejutásom múlik. Minden nap készülök rá (közben sokat gondolok arra akinek ez a remek ötlet kipattant az agyából), ennek ellenére bizonytalan vagyok a vizsga kimenetelében. Ami pedig a következő megjegyzést illeti ” egy értelmiségnek legalább egy nyelvet beszélnie kell…” , valamit a további hasonló bölcs hozzászólást : szerintem a fizikai alapfogalmak, mint erő, energia, munka, rezgés, feszültség, áramerősség,teljesítmény, egyenáram, váltakozó áram stb. valamint a matematikai alapfogalmak, alaptételek, logikai következtetések, szintén hozzátartoznak az értelmiségi ember létéhez. Kíváncsi vagyok, ha ez kellene a bölcsészdiplomádhoz, mit szólnál hozzá ?

  38. Bianka19 mondja:

    Kedves Mindenki, :)

    A kedves beírónak a legelején nem ismerem a körülményeit ( mennyi ideje volt tanulni, milyen szakra járt stb)….de az a gyanúm, hogy ő is a mai tipikus egyetemisták életét éli/élte, ezért valószínű, hogy nem is tett erőfeszítéseket arra, hogy levizsgázzon. A nyelvtanulást jónak látom abból a szempontból, hogy ha beszélsz nyelveket, akkor nem vagy elveszve a világban, és többnek is érezheted magad. ( Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy).
    Azt tudom mondani, hogy édesapámnak volt/van igaza abban, hogy aki valóban tanul a főiskolás évek alatt( és nem csak buli-buli), annak nem lesz ideje nyelvvizsgát tenni , ezért jó, ha már a középsuli alatt leteszed.
    Jelentem én szakközépiskolába jártam, és nem gimibe, mégis megvolt az indíttatásom a nyelvtanulásra, és arra, hogy próbát tegyek a nyelvvizsgára ( “némi” szülői unszolásra, támogatásra, mind pénzben, mind pedig másokban.)
    B2 komplex TELC nyelvvizsgán voltam egy hónapja s az írásbeli része nem sikerült. Előtte 3 hónapig tanfolyamra jártam ( nem kevés pénzért), ismétlem sikertelen volt az írásbelim. A nyelviskolák mással nem törődnek, csak azzal, hogy menyire tudják lehúzni a tanulni vágyót, hogy te hol tartasz stb..az már nemhogy másodlagos, de nincs is napirenden. Aki valóban elhivatott, szeretne nyelvvizsgát, annak azt javaslom, hogyha van olyan szinten, akkor csakis otthon álljon neki a felkészülésnek.(a tanfolyam korántsem biztosíték semmire, csak mínusz több ezer Ft-ra).
    A fenti jeles diplomásról pedig még annyi a véleményem, hogyha valóban ötösre diplomázott, akkor egy “semmi” nyelvvizsga már igazán meg sem kottyanhatna neki.(Nem akarásnak nyögés a vége)!
    Hangsúlyozom ebben a világban elengedhetetlen a nyelvtanulás legyen az angol, vagy német. S ahhoz nem feltétlenül kell a súlyos ezreket kipengetni.

  39. DJS mondja:

    Well…

    Egyetértek azzal, hogy a diplomásoktól valamiféle műveltséget, nyitottságot követeljünk meg. És ennek jó eszköze a nyelvtudás. De…

    Alapvető félreértés azt gondolni, hogy ez a 30 ezer hallgató nem beszél nyelveket. A diplomához ugyanis sokszor nem elegendő az a nyelvvizsga, amit korábban megszereztél, hanem abból a nyelvből és olyan szinten, módon kell letenned, amit az egyetem előír. Például hiába beszél valaki felsőfokon németül és olaszul, ha az egyeteme szakmai vizsgával kiegészített, középfokú angol nyelvtudást írt elő. Szintén hiába beszél felsőfokon egy idegen nyelvet, ha az egyetem azt kívánta meg, hogy beszéljen kettőt középfokon.

    Azt is mondják, hogy a magyarok mindent túlszabályoznak. Elvileg a nyelvtudást nem is kellene kötelezővé tenni, hiszen mindenképpen okos döntés, jobb munkát kaphat és magasabb fizetést, aki beszél valamilyen idegen nyelvet.

    Szerintem vannak olyan egyetemi szakok is, ahol a nyelvvizsga gyakorlatilag a kivándorlásra készít fel. Ilyen például a szociális munkások, orvosok szakmája. Ők a nyelvtudásuk révén külföldön is dolgozhatnak, és jóval magasabb fizetésért, mint itthon. Ha nem tennénk nekik kötelezővé a nyelvtanulást, akkor is lenne, aki nyelvet tanul és kimegy, de talán kevesebben.

    Összességében szerintem bőven elegendő lenne, ha csak az írásbeli nyelvvizsga letételét tennénk kötelezővé. Az méri az olvasási képességet, amire a magyaroknak jóval nagyobb szüksége van, mint a szóbelire. A műveltséghez, a külföldi tudományos és kulturális eredmények megismeréséhez ez már elegendő tud lenni. Természetesen aki magasabb szinten akarja használni a nyelvet, tolmácsolni akar, külföldiekkel dolgozni vagy tévéműsorokat, színházi előadásokat hallgatni, annak meg kell majd tanulnia a szóbeli kommunikációt is, de az már nem mindenki számára egyformán fontos.

Szólj hozzá!

Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!

A mezők kitöltése kötelező. Az e-mail címed nem fog látszódni.


3 − = 1

© 2011 – angolnyelvtanitas.hu

34 akkreditált angol nyelvvizsga van Magyarországon. Mi vagyunk az iránytű a dzsungelben! Segítünk Neked abban, melyik angol nyelvvizsgát válaszd, és fel is készítőnk rá!

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezár